Oldal 128 [128]
OCR
126 / KOMUVES SANDOR amely atkeretezve a hagyomanyos értelmezést egy jelentésebb szemléletvaltas igényét fogalmazza meg. A hagyományos büntetőjogi értelmezés Az öngyilkosságban közreműködés büntetőjogi szabályozásának három ideältipusa/modellje a következő: I. az adott jogrend az öngyilkossághoz kapcsolódó guasi-részesi magatartásokat expressis verbis büntetni rendeli (pl. a magyar Büntető Törvénykönyv), II. az adott jogrendben a büntethetőséget szubjektív feltétel korlátozza annyiban, hogy a tettesnek a közreműködést önös érdekből kell elkövetni (pl. svájci Büntető Törvénykönyv), III. az adott jogrend teljességgel lemond arról, hogy az öngyilkosság szándékos támogatását büntetéssel fenyegesse (pl. Belgium, Filö-Kiss 2022, 154-156). Büntető Törvénykönyv: Magyarország Hazánkban a büntetőjogi interpretáció az irányadó. Ebből következően elsőként a bűncselekmény, majd pedig az öngyilkosságban közreműködés fogalmait kell röviden ismertetnünk. A magyar Büntető Törvénykönyv 4.§ (1) szakasza a következő meghatározással definiálja a bűncselekményt: , Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli." A bűncselekmény törvényi fogalma szerint a bűncselekmény olyan cselekmény, amely tényállásszerű (a büntetőtörvény által büntetendő), veszélyes a társadalomra, és bűnös (szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett); a magatartás ezen három jegye szükségszerű és együttesen elégséges ahhoz, hogy a magatartást bűncselekménynyé minősítse, lehatárolja a bűncselekményeket más, nem-bűncselekményektől (Belovics 2023, 157-175). A bűncselekmény általános büntetőjogi meghatározását követő en figyelmünket fordítsuk az öngyilkosságban való közreműködésre,
