Oldal 77 [77]
OCR
IV. Hogyan hozunk döntéseket az életünk végéről? V 75 Jó halál, jó élet - a halál filozófiája A halál mai filozófiájának egyik kulcskérdése a jó halál lehetősége, ami az eutanázia fogalmában is megjelenik. A jó fogalma maga is nagyon összetett. Jóról beszélhetünk esztétikai értelemben (például egy étel vagy film lehet jó), funkcionális értelemben (, elromlott a mosógépem, de már jó"), de utalhatunk rá etikai/erkölcsi értelemben is, amikor egy adott döntés, cselekedet vagy életmód helyes. Az életvégi kérdésekben is fontos tisztázni, hogy a jó melyik meghatározásából indulunk ki. A fájdalommentesség elérése más szempontokat vet fel, mint az erkölcsileg helyes döntések meghozatala. A jó halál fogalma is bonyolult. Scarre (2012) különbséget tesz a jó halál (good death) és a megfelelő meghalás (dying well) fogalmai között, amely distinkció az eutanázia filozófiai értelmezésében is a segítségünkre lehet. A jó halál esetében nem arra utalunk, hogy másoknak jó lehet-e egy adott személy halott volta, hanem arra, hogy egy még élő embernek lehet-e jobb a halál állapota, mint az élet. Rögtön érezzük, hogy egy nagyon fogós filozófiai kérdéssel nézünk szembe. Mert mit is jelent az, hogy valami, egy adott állapot valaki számára jó vagy jobb? Általában azt, hogy a helyzetet megélő személy számára valamiféle örömöt, a szenvedések csökkenését vagy más előnyt jelent. Azonban a halott számára nincs jó és rossz, öröm és szenvedés, pont abból kifolyólag, hogy nem létezik a jó és rossz tapasztalatát megélő szubjektum. Hétköznapi filozófiai vagy etikai intuícióink gyakran erősítenek bennünk olyan érzést, hogy egy nagyon beteg, fájdalmak és szenvedések közepette élő, végstádiumú beteg számára jobb lenne meghalni. Vagy egy nagyon súlyos, élettel összeegyeztethetetlen rendellenességekkel született gyermek esetében azt, hogy talán , jobb lett volna neki, ha meg sem születik" Ezek az intuiciók azonban nem tudnak számot vetni azzal a kérdéssel, hogy mit is értünk pontosan azalatt, hogy jobb lenne vagy jobb lett volna nekik, ha meghalnak vagy meg sem születnek. Ehhez kapcsolódó metafizikai kérdést vet fel a ma leginkább David Benatar filozófus munkáiban megjelenő antinatalista (születésellenes) pozíció, ami azt állítja, hogy mivel az élet inkább szenvedés, mint öröm, az utilitarista elmélet értelmében arra a következtetésre kell
