OCR
66 / NEMESLÁSZLÓ egyfajta társadalmi tabuvá vált, a szexualitáshoz korábban kapcsolódó szemérmesség légköre veszi körül. Ez a helyzet persze sokat változott, látszólag legalábbis, ma sokkal nyitottabban beszélünk az életünk végességéről, akár egyetemi kurzusok részeként, vagy éppen a Halál Kávéház mozgalom formájában, amely arra kínál nyilvános lehetőséget, hogy az élet végességével kapcsolatos kérdésekről szabadon beszélgessünk. A továbbiakban néhány, az eutanáziával, vagy általában az életvégi döntésekkel kapcsolatos filozófiai kérdést vetünk fel, leginkább abból a szándékból, hogy érzékeltessük, a filozófia, a bioetika és az orvoslás között milyen jellegű kapcsolatok léteznek. Világnézeti, politikai álláspontok Rögtön az elején fontos tisztázni egy szempontot. Ahogy arra újabban sokan rámutattak, a mai társadalmi közbeszéd egyre inkább polarizálódik, beszűkül, a nevezetes , véleménybuborékok" egyre inkább magukba zárnak minket, ami azzal a következménnyel is jár, hogy eleve kész válaszokat, álláspontokat fogadunk el, képviselünk egy-egy bonyolult kérdéssel kapcsolatban. Az eutanázia vonatkozásában is tapasztaljuk ezt. Könnyen alakul ki az abenyomásunk, hogy a világnézetünk, politikai nézeteink mintegy automatikusan köteleznek el minket és másokat az eutanáziával kapcsolatos állásfoglalásban. Könynyű szívvel utalunk olyasmikre, mint a vallásos (leginkább keresztény) álláspont és a nem-vallásos, ateista (esetleg humanista) álláspont, a liberális vagy a konzervatív politikai nézetek erre és erre a véleményre determinálják az embereket az eutanázia erkölcsi/etikai elfogadhatóságát illetően. Sarkosan fogalmazva: ha vallásos vagyok, ellenzem az eutanáziát, ha liberális vagyok, pártolom; ha konzervatív vagyok, ellenzem az eutanáziát, ha ateista vagyok, akkor pártolom. Biztosan létezik és kimutatható efféle statisztikai korreláció, azonban nem nehéz belátni, hogy az erre épülő sztereotípiák indokolatlanul szűkítik le a filozófiai és etikai viták mozgásterét. Csupán néhány problémát említenénk: a keresztény vallási gondolkodásban fontos alapelv az emberi élet szentsége, ugyanakkor az élet és halál kérdéseit a keresztény tanítás Isten hatáskörébe sorolta, így az ebbe való ra