OCR
IV. Hogyan hozunk döntéseket az életünk végéről? — 1 63 talatokra alapítani a döntések elfogadhatóságát. Az érzések biztosan fontos tényezők az életvégi helyzetekben, ez a nézet ugyanakkor azt sugallja, hogy az életvégi döntések célja egyszerűen a fájdalom, a szenvedés és egyéb rossz érzések megszűntetése. Az életvégi döntések, azaz a halál választása azonban aligha redukálható a szenvedés csökkentésének kérdésére. Épp ahogy az abortusz nem fogamzásgátlás, az eutanázia sem a fájdalomcsökkentés egy módja. Világnézet, vagy — ami azt illeti — a lelkiismeret nem magától ,,terem" bennünk, hanem hosszabb ideig tartó, (többé-kevésbé) szisztematikus nevelés és gondolkodás eredménye. Vannak jobb és kevésbé jó világnézetek, még egy adott hagyományon belül is. Vannak, akik jobban értik az egyes elemeket, jobban elsajátították a szükséges készségeket, érzékenyebbek a problémák részleteire. Például vannak, akik a keresztény közösségen belül tájékozottabbak a keresztény tanokban, jobban értik azokat, mint mások. Az etikai kérdésekkel hasonló a helyzet. Van egy elterjedt nézet, miszerint az etikai, erkölcsi kérdésekhez mindenki egyformán , ért; minden vélemény egyenrangú, ami talán abból a gyanúból fakad, hogy az erkölcsi kérdésekben nem beszélhetünk szakértelemről. Ahogy vallási, filozófiai, esztétikai kérdések esetén sem. Vannak, akik járatosabbak e területek történelmében, jobban ismerik a szakkifejezéseket, de ez nem befolyásolja érdemben a tényleges tudást, azaz az ítéletek, döntések minőségét. Ez az elfogadó felfogás azonban relativizmushoz vezet. Nyilvánvalóan ahogy több tudásra, tapasztalatra teszünk szert, úgy vannak jobban átgondolt szempontjaink, a normativitás elve pedig eleve feltételezi, hogy valamiképpen léteznek jobb és rosszabb álláspontok és ezekből adódó döntések. Vagy éppen jobban felépített és kevésbé következetes eszmerendszerek. Az, hogy elfogadom egy másik ember véleményét, világnézetét, nem jelenti azt, hogy , minden elmegy" (anything goes), bármely vélemény ugyanolyan értékű és hitelességű. Éppen ellenkezőleg, azért fogadunk el egy álláspontot valódi véleményként, mert feltételezzük, hogy alaposan átgondolt, és érvényessége folyamatosan ellenőrizhető. A világnézet több tényezőből tevődik össze. Részét képezik bizonyos érzések, tapasztalatok, ismeretek, tudáselemek, továbbá a racionális felépítés, a koherencia. Lehet narratív szerkezetű is, ahogy ma