Oldal 56 [56]
OCR
54 / NEMESLÁSZLÓ az életünk kérdéseitől. Ha tehát a halálról a haldoklás orvosi és pszichológiai szempontjaira, vagy az életvégi döntések etikai és jogi kérdéseire tevődik át a hangsúly, az azzal a veszéllyel jár, hogy eltereli a figyelmünket a halál legnagyobb, végső rejtélyéről. 2. A DÖNTÉSEK PSZICHOLÓGIÁJA ÉS ETIKÁJA Ma egyre több lehetőség nyílik az életvégi döntésekre. Arra gondolok, hogy mi történjen velünk vagy másokkal az élet végén, nem arra az egyébként szintén fontos kérdésre, hogy mi történjen velünk vagy másokkal a halálunk után. Önmagában az, hogy döntésekről beszélünk, egy jelentős fejlemény és fontos belátások forrása. Nem egyértelmű ugyanis, hogy valóban döntéseket hozunk az életünk végéről. Ha elgázol minket egy autó, ránk esik egy szikla, lezuhanunk egy szakadékba, elsüllyed velünk a kirándulóhajó, egy súlyos betegség hirtelen ledönt a lábunkról, életünk virágjában is utolérhet minket a nem kiszámítható halál. Ezzel - elvileg legalábbis - mindannyian tisztában vagyunk. Mégis, legtöbben úgy gondolunk az életünkre és halálunkra, mint ami kiszámítható mederben zajlik, úgy számolunk, hogy idős korunkban érnek minket halálos betegségek. Vagy korábban, de akkor is arra számítunk, hogy lesznek döntési lehetőségeink arra vonatkozóan, hogy milyen kezeléseket választunk, kikkel osztjuk meg a diagnózisunk és kezeléseink részleteit, kinek a segítségét veszszük igénybe, végül pedig arra, hogy mikor fogadunk vagy utasítunk el bizonyos orvosi kezeléseket. Életünk végének jövőre kivetített lehetőségét úgy fogjuk fel, mint ami tudatos döntésekre képes állapotban ér bennünket, így megfelelő tájékoztatást követően rendelkezni tudunk arról, hogy mi történjen velünk. Az emberiség története során a halálról való döntés kevésbé tűnt elképzelhetőnek, sokan, köztük orvosok is, úgy vélték, hogy az élet és a halál végső kérdéseiben nem az ember, hanem egy felsőbb hatalom, az Isten hoz döntéseket. A sors vagy a természet kiszámíthatatlan szükségszerűsége. További tényező, hogy a halálozási okok is megváltoztak. Ma az egyik vezető halálnem a rákbetegség, ami kulturális reprezentációiban is azt sugallja, hogy amellett, hogy sok eset
