OCR
IV. Hogyan hozunk döntéseket az életünk végéről? V 51 másokéról, akár állatokéról vagy emberekéről, konkrét helyzetekben vagy általános lehetőségekről. Amikor ma az életvégi döntések kérdésével találkozunk, például a bioetikai vagy jogi szakirodalomban, egy egyetemi előadáson vagy akár a tágabb nyilvánosság előtt, akkor (1) elsősorban mások életének a végéről van szó, (2) nem konkrét esetekről, hanem az elfogadható lehetőségek mérlegeléséről. Sarkosan fogalmazva, az életvégi döntések az esetek többségében valójában nem életvégi döntések, hanem nem-életvégi döntések az életvégi döntésekről. Ezt a különbséget egy egyszerű példával mutatjuk be. Egészen más dolog arról dönteni, hogy az eutanáziát engedélyezzük-e bizonyos végstádiumú betegek számára, mint végstádiumú betegként arról dönteni, hogy igénybe veszem-e (ha ez létező választási lehetőség) az eutanáziát a haldoklási folyamat egy bizonyos pontján. Az egyikről tipikusan nem haldokló szakemberek hoznak szakmai döntést, míg a másik a legsúlyosabb egzisztenciális kihívás, amelyben egy ember találhatja magát. Nem csupán arról van szó, hogy az egyik esetben egy általános elvről van szó, míg a másik esetben egy konkrét személy konkrét helyzetéről, hanem valami sokkal radikálisabb különbségről. Elképzelhető az is, gyakran halljuk, hogy bár valaki támogatja az eutanázia lehetőségét, de maga nem választja azt, ahogy persze az is, hogy nem támogatja az eutanáziát, de öngyilkosságot követ el. Továbbá, attól, hogy valami jogi lehetőség, nem feltétlenül lesz erkölcsileg helyes. Ezek megítélése különböző módon és szinten jelenik meg. Megint egy egyszerű példa: a terhességmegszakítás lehetősége senkit nem kímél meg attól a valódi etikai döntéstől, hogy egy adott élethelyzetben a terhessége megszakítását kérje az orvosoktól. Ha nincs erre lehetőség, akkor természetesen nem merül fel a választási lehetőség, viszont önmagában azzal, hogy legális opcióvá válik, még nem oldódnak meg az etikai kérdések, sőt, akkor merülnek fel valódi öszszetettségükben, hiszen döntést tudunk hozni, illetve kell is hoznunk. Hangsúlyozzuk, hogy az életvégi helyzetekben a halál mindhárom itt bemutatott jelentése, illetve tartománya fontos. A haldoklás folyamatára éppúgy oda kell figyelnünk, mint a halál megállapítása vagy a betegek halálba segítésének lehetőségei körüli vitákra, ahogy a halál,