Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000131/0000

Életvégi döntések

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Szerző
Barcsi Tamás, Kőmüves Sándor, Nemes László
Cím (EN)
End-of-Life Decisions
Tudományterület
Etika, moralitás, bioetika / Ethics and morality, bioethics (12958), Filozófia, filozófiatörténet / Philosophy, history of philosophy (13033)
Sorozat
A bioetika kérdései
Tudományos besorolás
monográfia
022_000131/0047
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 48 [48]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000131/0047

OCR

46 / BARCSITAMÁS Az életvégi döntésekkel kapcsolatos jogi normák hátterében nem csak morális diskurzusok nyomán kikristályosodott morális szempontok állnak, ezek sosem mentesek a jó élettel kapcsolatos etikai elemektől - lásd Jürgen Habermas felfogását az alapjogok etikai impregnáltságáról -, tehát egy adott politikai közösségnek a jó életre vonatkozó bizonyos értéktételezéseitől (Habermas 2009). Így például lehetséges az egyéni szabadságot és az életszentséget tételező elvek összefüggéseinek olyan közösségi értelmezése, amely alapján az asszisztált öngyilkosságot az adott társadalom inkább el tudja fogadni, mint az önkéntes eutanáziát, vagy éppen mindkettőt elutasítja. A bírói jogértelmezésben is megjelennek ezek a szempontok. A nagy figyelemmel kísért életvég-ügyek, illetve a meghozott döntések alkalmasak arra, hogy a társadalomban morális és etikai diskurzusokat generáljanak, amelyek hosszú távon a jogi normák, vagy a jogértelmezés változását is eredményezhetik. E szemlélet alapján - ahogy Sándor Juditis kifejti — azt viszont mindenképpen kerülni kell, hogy politikusok a saját értékszemléletük alapján beavatkozzanak az eutanáziával, az életvégi döntésekkel kapcsolatos kérdésekbe, mint ahogy ezt tette John Ellis Bush kormányzóként a Terri Schiavo ügyben, vagy Berlusconi az Englaro-ügyben (Sándor 2011, 89-93). 5. AZ EMBERI MÉLTÓSÁG TISZTELETE ÉS AZ ÉLETVÉGI TERÁPIÁK Az emberi méltóság tiszteletének elvén nyugvó gondolkodás szerint az alapvető cél az élet utolsó periódusában a , saját meghalás? elősegítése. Ez a , saját élet" részeként értelmezhető és annak biztosítását jelenti, hogy az egyén emberhez méltó módon éljen élete utolsó pillanatáig, és emberhez méltó módon haljon meg. Az eutanázia, vagy éppen az orvosilag asszisztált öngyilkosság bevezetése ugyan nem ellentétes az emberi méltóság tiszteletének elvével, de célunk csak az lehet, hogy a haldoklóknak olyan körülményeket, multidimenzionális szemléletű életvégi gondozást biztosítsunk, hogy ezen lehetőségek igénybevétele nélkül is megvalósítható legyen a , saját meghalás" Ennek feltétele a halálhoz való viszonyunk átalakítása, a halál tabusításának feloldása.

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1595 px
Kép magassága
2422 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
1011.8 KB
Permalinkből jpg
022_000131/0047.jpg
Permalinkből OCR
022_000131/0047.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde