OCR
III. Az emberi méltóság tisztelete és az életvegi döntések \ 39 len betegek életfenntartó és életmentő kezelése megvonásának, illetve a nem önkéntes halálba segítésüknek a kérdését is szükségszerűen az államnak kell szabályoznia: engedélyezi-e ezeket, s ha igen, akkor milyen feltételek fennállása esetén teszi ezt. Természetesen az utóbbi beavatkozások engedélyezése esetén is fontos, hogy a döntést az akaratnyilvánításra képtelen beteg saját életszentség-felfogásának szellemében hozza meg a döntésre feljogosított személy vagy szerv (amennyiben erre egyáltalán lehetőség van, csecsemőknél, a helyzetüket felfogni képtelen kisgyermekeknél erről nem lehet szó). Az említett lehetőségek szabályozásáról minden társadalomban morális és jogi diskurzusokat szükséges folytatni. Előfordul, hogy a súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, de akaratnyilvánításra képes egyén életvégi döntésének érvényesülését a hozzátartozók vagy éppen az orvosok próbálják megakadályozni, mert életszentség-elképzelésük szerint a döntés elfogadhatatlan, illetve sokszor az adott állam jogi szabályozása nem teszi lehetővé, hogy (legálisan) érvényesüljön a beteg akarata. Ez a probléma számos irodalmi alkotásban, filmben megjelenik. Brian Clark Mégis kinek az élete? című színművében Ken Harrison szobrászművész, aki egy közlekedési baleset miatt nyaktól lefelé lebénult, már nem vár semmit az élettől, értelmi képességeinek teljes birtokában a halát választja, és azt kéri, hogy tartsák tiszteletben az akaratát és engedjék ki a kórházból. Dr. Emerson, a főorvos nem respektálja ezt a kérést, mondván, betege depressziós, és ha túl lesz ezen, máshogy tekint majd a helyzetére. Ennek elérése érdekében Ken tiltakozása ellenére nyugtatót ad neki. Ken ügyvédhez fordul, bírósági eljárás útján akar szabadulni a kórházból, a főorvos pedig pszichiátriai szakvéleményekkel próbálja alátámasztani Ken beszámithatatlansägät. Scott doktornö, Ken masik kezelőorvosa elfogadja betege döntését, többször beszélget erről a főorvossal: Dr. Emerson: De hiszen nem képes a döntésre. Nem vagyok hajlandó elhinni, hogy ilyen borotvaéles agyú ember, akinek hatalmas szellemi erőtartalékai vannak, szép nyugodtan a halált választja magának. Dr. Scott: Pedig pontosan ezt tette.