Page 122 [122]
OCR
120 / 3. ANŐK TESTÉNEK ÉS SZEXUALITASANAK MEDIKALIZACIOJA fentebb megadott 15%-os értéktartomanyat meghaladja, nem eredményezi az anyai és magzati paraméternek további javulását (WHO 2015, 2). Ennek tükrében megállapítható, hogy a tartósan magas császármetszési statisztikák sokkal inkább szociokulturális okokra, semmint a szülészeti ellátás eredményeinek evidencia alapú tényezőire vezethetők vissza (WHO 2015, 4). Magyarországon 2023-ban 40,999-volt a császármetszések aránya a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján (NEAK 2023). Ennek kontrasztjaként számos állam említhető, amelyek az alacsony anyai és magzati morbiditás és mortalitási statisztikák ellenére a császármetszések arányát is tartósan alacsonyan tudja tartani. Ilyen pl. Izrael (14,390), Izland (14,3%) és Hollandia (15,2%) is (Statista 2024). A WHO statisztikák szerint az alacsony rizikóbesorolású nők morbiditása és mortalitása a hüvelyi szüléssel szemben ötször magasabb császármetszéses esetén. A császármetszés anyára vetített előnyei között megemlítendő, hogy a középsúlyos és súlyos vizelettartási inkontinencia előfordulási gyakorisága 590-kal alacsonyabb a hüvelyi szüléssel összehasonlítva. Statisztikailag ez azt jelenti, hogy húsz császármetszés elvégzése által elkerülhető egy középsúlyos-súlyos inkontinencia mellékhatása. A két szülési alternatíva közötti kár-haszon-mérlegelést tovább árnyalja, hogy azokban az országokban, ahol magasabb a császármetszések aránya, ott a magzati morbiditás és mortalitás is magasabb, főként a pulmonáris mellékhatások miatt (Kotaska 2015, 8-9). A szakirodalom a császármetszéshez kapcsolódóan a gyermekkor egészére nézve is számos veszteséget említ: a szülőcsatornán való áthaladás és a bőr-bőr kontaktus során a szülő nő és az újszülött az anya mikrobiomja révén imnmunológiailag szimbiózisba kerülnek egymással, amely a gyermek későbbi életére nézve protektív erejű. A császármetszés ennek a lehetőségétől megfosztja az újszülöttet, aki más környezeti mikrobákkal kolonizálódik. Ennek megítélést a CSM esetén rutinszerűen alkalmazott profilaktikus antibiotikum alkalmazás tovább árnyalja. Összességében elmondható, hogy a hüvelyi szülést egy, a magzat számára biztosítható inmunizációs folyamatnak is tekinthetjük, ami többek között preventív tényezőnek bizonyul az asztmatikus megbetegedésekkel és a az atópiás dermatitis-szel (ekcéma) szemben is (Kotaska 2015). A császármetszés
