Oldal 107 [107]
OCR
3.10. A reproduktív autonómia elve | 105 indokolatlan/meg nem magyarázott áthelyezése egészségügyi térbe, a vajúdó/szülő nő kifejezett akarata ellenére; az újszülött gyermek ellátásának (pl. elhelyezés, táplálás stb.) a nő számára nem megmagyarázott, az érintett nő által elutasított formái. A várandósság, vajúdás és szülés során végzett aránytalan paternalisztikus orvosi és szakdolgozói tevékenység ugyancsak a reproduktív autonómia sérüléséhez vezet, melynek oka a legfőbb betegjogok (a tájékoztatás joga, az emberi méltósághoz való jog, az önrendelkezés joga, a kapcsolattartás joga, az ellátás visszautasításához való jog, a gyógyintézet elhagyásának joga) indokolatlan, az érintett nő által nem akart, az érintett nő számára nem megmagyarázott korlátozása. 3.10.1. A prenatális diagnosztikai eljárások medikalizációja Vegyük számba még egyszer, hogy melyek a legfőbb konstitutív elemei Peter Conrad medikalizáció definíciójának. (1) A medikalizáció során egy életjelenség leírásához hagyományosan használt fogalmi és nyelvi eszközöket orvosi terminológia keretezi át. A szülés orvosi definíciója egy szigorúan csak élettani folyamatokra egyszerűsített leírás, mely szóhasználatát jól illusztrálja a következő példamondat. A hüvelyi szülés leggyakrabban a 37. és 42. gesztációs hét között lezajló folyamat, mely során a rendszeres méhösszehúzódás és a méhszáj megnyílásának hatására a méhmagzat, és magzati mellékrészei (magzatvíz, placenta, köldökzsinór) áthaladnak a szülőcsatornán (Desai - Tsukerman 2023). (2) A fogalmi szintet az intézményesített medikalizáció egészíti ki. Ennek során szervezett keretek között ragadunk meg orvosi problémaként valamilyen életjelenséget. A 2018-ban hazai reprezentatív mintán végzett magyar születési kohorszvizsgálat előzetes eredményeiből tudjuk, hogy a várandósok 9996-os elsöprő többséggel egészségügyi intézményben szeretnék gyermeküket világra hozni (KOHORSZ 2018). (3) Az ellátó és a várandós kapcsolatának szintjén megvalósuló medikalizáció során a kommunikáció rutinszerűen az ellátó-beteg szkriptet veszi fel. Denise Copelton szembemegy a medikalizáció kapcsán a nőkhöz társított passzív szereppel, és helyette amellett érvel, hogy a várandósok valójában aktívan
