OCR
3.3. Thomas Szasz hisztéria értelmezése \ 85 ja ki" (Foucault 2000b, 63). A hisztériával kapcsolatban eddig tehát amellett érveltünk, hogy ezt a mátrixot alapjaiban véve befolyásolták a tradicionális nőiségkép alapsajátosságai, amelyek a medikalizáció által jelenünkig érzékeltetik hatásukat. Ezt a legszemléletesebben az utolsó fejezetrészben demonstrálom, a nő testtapasztalatának szülészeti ellátásban kimutatható diszkreditálásának példáival. 3.4. A NŐI SZEXUÁLIS DISZFUNKCIÓ (FEMALE SEXUAL DYSFUNCTION) MEDIKALIZÁCIÓJA A XXI. században jellemzően azoknak az életterületeknek a medikalizációja jelentős, amelyekhez bizonyos gazdasági tényezők is társulnak. A betegségüzlet piaca a normálisnak tartott, de idővel csak nehézségek árán megvalósítható emberi tevékenységek, vagy nehézségek árán realizálható társadalmi értékek irányába terjeszkedik (Moynihan et al., 2002; Moynihan - Cassels 2005). Az egészség- és betegség-előállítás ipara magán viseli a fogyasztói társadalom alapvető sajátosságait. Mint arra Bánfalvi rámutat, a termelés és a szükségletek viszonya a kapitalista gazdaságnak megfelelően egészen más arculatot vesz magára, hiszen már nem az időben viszonylag hosszan elnyúló társadalmi szükségletek formálják a társadalom gazdasági működését, hanem éppen fordítva: „a megtermelt áruk eladásához ébreszt szükségleteket" (Bánfalvi 2013, 66). A következőkben a nők szexuális diszfunkcióinak medikalizációját értékelem, melyek az erektilis diszfunkció esetével alapvető hasonlóságokat mutatnak. A szexualitásnak a modernitásban megkezdett normalizációja (heteroszexualitás, penetrációcentrikus szexuälis kultüra, ,sex-for-life” imperativusz) kikôvezte a betegségärusítás és farmakolizáció fogyasztói társadalmi dinamikával átjárt területét, amely a nők nemiségét is alapjaiban véve befolyásolta. Közelítsünk elsőként a nő biologikumához és társadalmi szerepeinek megértéséhez a házastársi szerelem irányából!