Oldal 83 [83]
OCR
3.1. A hisztérikus nő mint az androcentrikus faj rabszolgájai ! 81 ideológiai keret ugyanis más és más módon értelmezendő az olvasó földrajzi vagy éppen történeti pozícióit megváltoztatva. A szerző a testiség fenomenológiai olvasatában azt hangsúlyozza, hogy voltaképpen nem lehetséges sem a férfit, sem a nőt az őket körülvevő világból és ennek részeként az interszubjektív tapasztalatoktól függetleníteni. Beauvoir rámutat a , női princípium" biológiailag zárt, determinisztikus konceptuális tévedésére. Joó Mária ezt így összegzi: »Hogy egy né mennyire képes birtokba venni a világot, mekkora terhet ró rá a fajfenntartás, azt nem a természet szabja meg, hanem a társadalom. Az ember antiphüszisz is, nem követi a faj parancsát, a második természetévé vált társadalmi normáknak engedelmeskedik" (Joó 2003, 46). 3.2. A MEGBÍZHATATLANSÁG BIOLÓGIÁJA A hisztéria által már az 1800-as évek végére kibontakozott a nehezen kifürkészhető, érzelmileg instabil és szeszélyes nőkép paradigmája, amelynek számos, napjainkra is kiható negatív következményével kell szembenéznünk.? Ezek közül igazán szemléletes Elizabeth Barnesnak, a The Minority Body: A Theory of Disability cimt kényv szerzőjének tanulmánya, amely a nemi alapon kimutatható egyenlőtlen fájdalomcsillapítási gyakorlatokról szól. A szöveg dinamikáját a fájdalom definíciós spektrumának hermeneutikai áttekintése szolgálja, amelyre Barnes szerint több dolog miatt is feltétlenül szükség van. A következőkben a szerző érveinek rekonstrukciójára vállalkozom. Ez azért lényeges, hogy bemutathassam a hisztéria által kiépített intézményes stigmatizáló gyakorlat legfontosabb következményeit. (1) A klasszikus definíció szerint a fájdalom egy kellemetlen szenzoros és érzelmi tapasztalat, amelynek célja, hogy a fájdalmat érzékelő egyedet/egyént figyelmeztesse a potenciális szövetkárosító veszélyekre. A fájdalom tehát egy, az organizmus túlélése szempontjából lényeges élmény, amellyel kapcsolatban fontos kiemelnünk egy további fontos sajátosságot. (2) A fájdalomnak tényleges protektív ereje 2 Ennek részletes elemzése a 3.9.—3.12. fejezetekben olvasható.
