Oldal 65 [65]
OCR
2.9. Az erektilis diszfunkciö medikalizäciöja - A Viagra-marketing arculatvältäsai \ 63 értelmében jó eséllyel valószínűsíthető, hogy egy befolyásos gazdasági szereplő által kialakított férfi kép az egyes társadalmak önmeghatározását is kollektívan (nemzetspecifikusan) befolyásolja. 2003 nyarán Svédországban a Pfizer egy nyilvános közvéleménykutatást kezdeményezett a , férfias férfi" (manly man) karakterisztikájának leképezésére, amit aztán reklámkampányában tudatosan felhasznált. Bár az Asberg által hivatkozott tíz pontból álló listán nem erkölcsi erények szerepelnek, a szemléletesség kedvéért mégis fontosnak tartom ezeket megjeleníteni (Asberg - Johnson 2009, 92): 1. Gyakorlatias és ügyes (jó kézügyességű) . Jó képességű . Jól fizetett állású . Vonzó partnere legyen . Fitt és izmos teste legyen . Vonzó külseje legyen . Érdeklődjön a sportok iránt . Mindig készen álljon a szexre . Legyenek műszaki cikkei . Legyen menő autója SANA AA WH ha oO Bär a sved „Viagra-man” magyar mintäjät nem tudjuk leképezni, hiszen a vényköteles gyógyszerek reklámozása Magyarországon törvényi akadályba ütközik, ugyanakkor a férfiassághoz társuló univerzális erények meglehetős hasonlóságokat mutatnak azokban az országokban, ahol a gyógyszergyárak működését szabályozó környezet kevésbé szigorú. Az online marketing elemzésének konklúziója tehát az, hogy a gyógyszercég szisztematikusan felépítette a , normális" férfi képét, melynek legfőbb jellegzetessége, hogy középkorú, felső-középosztályhoz tartozó, természetes kinézetű, heteroszexuális, sok esetben valamilyen természeti környezetben ábrázolják, valamint egészséges testi adottságokkal bír (Asberg - Johnson 2009, 97-98). A Viagra üzenete nem kevesebb, mint hogy az a személy, aki bár rendelkezik a kampányban megjelenített tulajdonságokkal, de potenciaproblémái vannak, nem részesedik teljes mértékig a férfiasság erényeiből, eo ipso tökéletlen. Asberg a naturalizáció paradoxonját a reklámszövegekben is azonosítja, hiszen a gyógyszer igen összetett
