OCR
2.9. Az erektilis diszfunkció medikalizációja - A Viagra-marketing arculatváltásai \ 55 kori állomásait összegző munkájának jelmondata sokkal inkább van összhangban az úgynevezett , használd, vagy veszítsd el? (use it or lose it) imperatívusszal, miszerint a férfiaknak érdemes élniük a saját lehetőségeikhez mérten kínálkozó eszközökkel a szexuális életük folytatásához, különben később ez a képességük is elvész (Sheehy 1999 idézi Potts et al., 2006, 310). Fontos részmegállapítás, hogy a kétezres éveket megelőző évtizedekben az öregedésről és a szexuális szokások változásáról szóló diskurzust egyáltalán nem a degeneráció és a lelassulás asszociációi dominálták. Ellenkezőleg, hiszen ahogy arra számos szöveg rámutat, a férfiak örömforrása nem kapcsolódott szükségszerűen a behatolással járó együttlétekhez, így ennek a képességnek a kvázi elvesztése nem eredményezett medikalizációt. Ahogy arra Potts is felhívja a figyelmet, az életkori változásokra a kölcsönös örömszerzés új eszközeként, a genitális régióktól eltérő testtájak felfedezésének lehetőségeként is tekinthetünk. Ki kell tehát hangsúlyoznunk, hogy a Viagra térhódítását megelőzőleg is számolni kellett a középkorú férfiakkal szemben támasztott elvárásokkal, a férfiak változó szexualitásából adódó új normák megjelenésével, azonban ez kizárólag a test megváltozott természetéhez való adaptációra szólította fel az érintetteket. A pre- és poszt- Viagra éra egy tekintetben azonban fontos hasonlóságot is mutat, tudniillik mind a hanyatlás, mind a progresszió narratívái abból az axiómából indulnak ki, hogy a maszkulinitásnak alapvető része a szexuális élet folytonos és élethosszig tartó művelése. A két éra közötti további különbség egy banális definíciós problémára vezethető vissza, jelesül a , szex" fogalom tartalmi különbözőségére. Ahogy arra fentebb utaltam, az erektilis diszfunkciö medikalizációját megelőzően a , szex" többet jelentett, mint a poszt- Viagra éra esetében. A gyógyszer megjelenése után a férfiak szexuális értelemben vett aktív státusza szinte csak és kizárólag a behatolásra való képességén állt vagy bukott. Ez az erőteljes redukcionizmus az intimitás egyéb módozataira nyitott személyek szexuális aktivitását figyelmen kívül hagyta, és patologikussá színezte a behatolásra nem, vagy csak korlátozottan képes populációt. A pre-Viagra éra üzenete, hogy mindenki találja meg az intim együttléteknek, a gyönyörszerzésnek azt a módját, amely által az egyén alkalmazkodhat a természetéből fakadó