Oldal 17 [17]
OCR
2.3. A maszturbacié medikalizAcioja és demedikalizacidja \ 15 2.3. A MASZTURBACIO MEDIKALIZACIOJA ES DEMEDIKALIZACIOJA A maszturbáció és a homoszexualitás kivonása az orvosi felügyelet alól a demedikalizáció talán legszélesebb körben ismert két példája. Mi járult hozzá ehhez a , felszabaduláshoz"? Ha a medikalizáció eszszenciális értelemben véve normalizáció, mely által nem kívánatos magatartások felügyelete, szelekciója és egyben a társadalmat irányító erkölcsi szabályok megalkotása és újraírása történik, joggal merülhet fel bennünk a kérdés, mi vezethetett el addig, hogy a hatalom lemondott, vagy lemondani kényszerült számára egykor fontos és ellenőrizni kívánt életterületekről. Elsőként vizsgáljuk meg a patologizáció (betegségként való megragadás) mögött felsejlő okokat, vagyis tekintsük át a medikalizációnak kedvező társadalmi kontextus jellegzetességeit, és a maszturbáció, később pedig a homoszexualitás orvosi kontroll alá kerülését és fokozatos kivonódását. Elemzésemben nagyrészt Foucault narratíváját követem, aki egyszerre genealógiai? és archeológiai! vizsgálat tárgyává tette az emberi szexualitást, annak is főként a férfiakat és a házastársi kapcsolatot érintő részeit. Célom annak megértését elősegíteni, hogyan működik a medikalizáció, amelyet Foucault alapján eredendően diszkurzív hatalmi stratégiaként kell elgondolnunk. > A genealógia kifejezést Foucault Nietzsche A morál genealógiája című írása nyomán használja. Ez a módszer azt igazolja, hogy egy gondolati rendszer kialakulása nem racionális alapokra visszavezethető társadalmi folyamatoknak, hanem a történelem kontingens fordulatainak eredménye. : Foucault értelmezésében a történelem nukleusza a beszéd, így az archeológia voltaképpen a diskurzusok felemelkedésének és bukásának története. Ahogy A szexualitás története első kötetében írja, az archeológia hivatott feltárni , azoknak az intézményeknek, gazdasági folyamatoknak, társadalmi viszonyoknak [azt] az egész területét, amelyeket követve egy beszédképződmény tagolódhat? (Foucault M.: A szexualitás története I. A tudás akarása. Atlantisz, 1999, 211).
