OCR
2.1. Az egészség és betegség fogalompár definíciós kérdései V 11 litás (harmful dysfunction), míg az egészség az organizmusnak, a szervrendszereknek, szerveknek stb. fajra jellemző funkcionalitását jelenti. Wakefield torekvése azért kapta a ,,hibrid-naturalizmus” elnevezést, mert azzal próbált hidat képezni a normativista és naturalista koncepciók között, hogy a faj funkcionalitását evolúciós perspektívába helyezte. Ezáltal naturalizálta az ember célokságát: ennek értelmében egészséges (és jó) az, ami a faj (és az egyed) fennmaradasát (túlélését és szaporodását) elősegíti. A hátrány meghatározása mindezek inverze, vagyis károsak azok a jelenségek, amelyek az organizmus egészére vagy részére nézve diszfunkciót idéznek elő, tehát veszélyeztetik a személy reprodukciós képességét és/vagy túlélését. A naturalizmussal szemben a normativista irányzat hangsúlyozza, hogy a betegségleírásaink önkényesek, azaz összességében radikálisan történelmi-társadalmi meghatározottságú, hogy egy közösség épp mely testi-lelki állapototokat tartja az értékrendszerével összeférhetetlennek (Kovács 2006, 121-125). Az egészség és betegség fogalmait illetően sokszor azért nem látunk tisztán, mert hajlamosak vagyunk nem szétválasztani két szervesen egymáshoz kapcsolódó kérdéskört. Egyrészt azt, hogy bizonyos testi és mentális jelenségek biológiai alappal rendelkeznek, másrészt pedig azt, hogy ezek az életjelenségek mikortól számítanak betegségnek. Az első egy empirikus, a másik nagyonis szociokulturális változóktól függő kérdéskör (Zachar 2000). A szülés és születés vonatkozásában szembeötlő a különbség. A szülés mint eredendően biológiai folyamat, elválaszthatatlan annak szociokulturális tényezőitől. A vajúdó-szülő nő lehetőségei, mely alapján például eldöntheti, hogy kórházban vagy otthonában szeretné-e világra hozni gyermekét, mely beavatkozásokat tart elfogadhatónak, milyen testhelyzetet választ az egyes szülési fázisokban, kizárólag a , normális szülésről" alkotott szociokulturális értékrend viszonyában értelmezhetőek (Tuboly 2024). Civil érdekképviseleti szervezetek (például Másállapotot a szülészetben mozgalom) Magyarországon is rendszeresen felerősítik azoknak a nőknek a hangját, akiknek beszámolói szerint a hazai ellátórendszer sem egységes több más mellett abban a tekintetben, hogyan viszonyul az orvos és az egészségügyi szolgáltató a szülési testhelyzet megválasztásához, a császármetszés utáni hüvelyi szüléshez, vagy éppen a nem orvosi okokon alapuló