Oldal 11 [11]
OCR
2. A FÉRFIAK BIOLÓGIAI ÉS SZEXUÁLIS SAJÁTOSSÁGAINAK MEDIKALIZÁCIÓJA A XIX-XXI. SZÁZADBAN 2.1. AZ EGÉSZSÉG ÉS BETEGSÉG FOGALOMPÁR DEFINÍCIÓS KÉRDÉSEI Az egészség és betegség fogalmai az orvostudomány legalapvetőbb kifejezései közé tartoznak, amelyekről hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy értékítéletektől mentes, objektív alapokon nyugszanak. Ez azonban nem így van, hiszen bár a biomedicina tudásanyaga átfogóbb és részletesebb, mint valaha, a mai napig visszatérő vita tárgya, hogy végső soron mely állapotokat tartjuk kezelendőnek, és melyeket nem. Az egészség és betegség állapotainak elkülönítése a naturalista és normativista koncepciók megkülönböztetésére épül. A két megközelítés alapvetően abban különbözik egymástól, hogy a naturalista definíciók azt állítják, empirikus, tapasztalati úton elhatárolhatók egymástól az egészséges és beteg emberek, azaz tisztán természettudományos eszközökkel lehetséges a testi és mentális betegségek osztályozása. A normativista nézetek szerint azonban a két állapot értelmezhetetlen azok nélkül a társadalmi-kulturális viszonyok nélkül, amelyben a betegséget felismerik, így a tapasztalati úton szerzett tudás kiegészítésre szorul a nem orvosbiológiai, történelmi-társadalmi tényezők garmadájával (Kovács 2006, 124). A naturalista egészségdefiníciók kiindulópontja az egészség negatív meghatározása, amely szerint az egészséges ember az, aki nem beteg. Ez egyrészt jelentheti azt, hogy az organizmusok, az egészséges szervrendszerek, a szervek, és folytatva a sort az elemi alkotóelemekig, statisztikai adatai alapján (Gauss-görbe) meghúzható a normális (egészséges) és abnormális (egészségtelen) közötti határvonal (Kovács 2006, 124). A naturalizmus terminológiai paradigmája az objektivitásra való törekvés, és a diagnosztikát zavaró, relatívnak mondható (társadalmi, kulturális stb.) komponensek kiiktatása, vagyis a reduk
