Seite 35 [35]
OCR
Oktatásfejlesztési innováció és hálózatépítés a magyarországi felsőoktatásban szélesebb oktatói réteg bevonódása a digitális kompetencia fejlesztésébe: különböző előképzettségi és motivációs hátterű oktatók részvétele egyaránt jellemző volt. Az online oktatás a mérések alapján egyértelműen pozitív hatással volt mind az oktatók, mind a hallgatók digitális készségeinek fejlesztésére. A tanulói visszajelzések alapján az egyetemek többsége a távolléti oktatás folyamán fokozatosan egységesítette az általuk használt digitális platformokat a fennakadások csökkentése és az oktatás hatékonyságának növelése érdekében. Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy a járványhelyzet jelentős technológiai fejlesztéseket és szervezeti átalakításokat indított el a felsőoktatásban, elősegítve, hogy az intézmények hatékonyan alkalmazkodjanak az új digitális oktatási környezethez. A távolléti oktatáshoz kapcsolódó mérések és elemzések révén az intézmények fontos információkat gyűjtöttek az oktatói és hallgatói digitális kompetenciákról, eszközhasználatról és az oktatás digitalizációjával kapcsolatos attitűdökről. A beszámolók tanúsága szerint a felmérésben részt vevő egységvezetők számára a főbb kihívások közé tartozott a gyors, digitális átalakuláshoz való alkalmazkodás, az oktatók digitális kompetenciáinak heterogenitása és a fejlesztés során fellépő motivációs nehézségek, az infrastruktúra vagy éppen a vezetőség támogatásának hiánya — ezek jórészt más mérésekben is megjelennek (Bodnár, 2024; Horváth, 2021). A témához kapcsolódóan további hasznos olvasmányok lehetnek a hazai, digitális átállás tapasztalataira fókuszáló intézményspecifikus elemzések (Asztalos és mtsai., 2021; Dombi és mtsai., 2021; Fajt és mtsai., 2021; Grajczjar és mtsai., 2021; Papp-Danka & Lanszki, 2020; Seresi és mtsai., 2020), vagy az ezeknél átfogóbb képet adó, az összes hazai intézményt együttesen, különféle kutatási eljárásokkal (kérdőív, szakértői interjú, dokumentumelemzés) vizsgáló A magyar felsőoktatás digitális átállásának támogatása című projekt kiadványa (OECD, 2021), illetve a pandémia hatásait a teljes oktatási szektor digitális átállási folyamataiba integráló, köz- és felsőoktatást egyaránt vizsgáló kötet (Horváth, 2023). 2.1.2 Szóbeli, félig strukturált interjú — 2024 A fentiekhez hasonló célok mentén, de a félig strukturált, szóbeli interjú flexibilis lehetőségeit kihasználva 2023 őszén Bodnár (2024) tíz hazai felsőoktatás-fejlesztési központ vezetőjét kérdezte a következő fókuszterületekre koncentrálva: i) A központ kialakulása, szervezeti helye, működési keretek, ii) A központ szolgáltatásai, iii) A működtetés nehézségei és kihívásai, iv) Az egyetemi stratégiához való illeszkedés, v) Fejlődési lehetőségek, kihívások. Az eredmények az előzőekhez hasonlóan a hazai helyzet színes palettáját tükrözik, de azoknál részletesebben tudnak bemutatni egy-egy területet a kiválasztott tíz intézményhez kapcsolódóan. A korábban bemutatott modellt használva (Bodnár, 2024 vö. 1.2. fejezet) a felmérésben szereplő intézmények nagyobb része a központi vagy a kari szolgáltatási modellbe sorolható, de a nagyobb intézmények esetében a hibrid működési forma is megjelenik a hálózatba szerveződő tanácsadói, mentorálási tevékenység révén, míg a + 33 +
