Oldal 34 [34]
OCR
Dringó-Horváth Ida Főbb feladatként az oktatói információs anyagok, a digitális tananyagfejlesztés, valamint az oktatói továbbképzések, kurzusok tartása jelenik meg, kiegészülve konzultációs tevékenységekkel, mentorálási feladatokkal és a módszertani, oktatásinformatikai vonatkozású díjazásokban való részvétellel. A hangsúlyok azonban intézményenként eltérőek, mint ahogyan a fejlesztéshez kapcsolódó adatgyűjtések gyakorlata is (pl.: igényfelmérés, hatásvizsgálat). A megkérdezett egységek beszámolója szerint a különböző adatgyűjtések csupán néhány egységre voltak jellemzőek, és többnyire , az eszközigények felmérését, a rendelkezésre álló technológia kihasználtságát, a felkínált információs anyagok és kurzusok hasznosságát mérték, míg a hallgatói megkérdezések az eszközhasználat hatékonyságára, a digitális oktatáshoz kapcsolódó előnyökre és hátrányokra tértek ki" (M. Pintér és mtsai., 2021, 64). Ugyanígy a résztvevők csupán töredékére — három intézmény -— volt jellemző, hogy az oktatói fejlesztések, továbbképzések megjelentek az intézményi teljesítményértékelési rendszer — és így az oktatói előmenetel, esetlegesen éves jutalmazás — részeként. Több intézmény szolgált azonban további, konkrét jógyakorlattal az oktatói részvétel motiválására, melyek részletes leírását a tanulmányban olvashatjuk. Három területhez kapcsolódóan vizsgálja a tanulmány a COVID19-járvány hatásait a részt vevő szervezeti egységek munkájára: s A technológiai fejlesztések és oktatásinformatikai képzésfejlesztés terén elmondható, hogy a részt vevő intézményekre egyaránt jellemző az, hogy a járványhelyzet gyorsította a tanulási-tanítási folyamatok digitalizacidjat és új oktatási eszközök bevezetését, ezzel pedig a szervezeti feladatok és funkciók jelentős átalakulását eredményezték. Jellemző volt, hogy az intézmények elsőként a digitális oktatás technikai hátterének fejlesztésére összpontosítottak, beleértve az új, szükséges eszközbeszerzéseket vagy a meglévő rendszerek (pl. Office 365, Moodle, Neptun) összehangolását, fejlesztését. Az oktatóknak a felhasználáshoz kapcsolódóan workshopok és tanácsadások révén nyújtottak segítséget. Számos intézmény készített módszertani segédanyagokat és működtetett helpdesket az oktatók támogatására, megkönnyítve ezzel az átállást, és több helyütt jöttek létre online közvetítésre berendezett oktatói termek. s Az intézmények a távolléti oktatáshoz kapcsolódóan már a kezdetektől végeztek felméréseket és elemzéseket a digitális oktatási eszközhasználat, a felmerülő igények és az oktatók és tanulók digitális kompetenciái terén, melyek az oktatási eszközbeszerzéseket és az oktatói fejlesztéseket segítették. Bizonyos intézmények kitértek a tanulói élmények, tapasztalatok felmérésére is, amelyek eredményei alapján a tanulók eszközellátottsága megfelelőnek bizonyult, és jellemzően elégedettek voltak a távolléti oktatás eredményességével; ugyanakkor igényként fogalmazódott meg a digitális oktatási platformok egységesítése, és megjelent a személyes oktatás iránti preferencia is. s A technológiai fejlesztések és oktatásinformatikai képzésfejlesztés terén az interjúk tanúsága szerint az online oktatás bevezetése jelentősen növelte az oktatási platformok (pl. Moodle, Teams) használatát, különösen azok körében, akik korábban nem használtak ilyen rendszereket. Ugyanígy jellemző volt a + 32 +
