Oldal 25 [25]
OCR
Oktatásfejlesztési innováció és hálózatépítés a magyarországi felsőoktatásban ez a korszak az oktatásfejlesztésben érintett felek (oktatásfejlesztők, oktatók, hallgatók) közötti szorosabb együttműködésre, hálózati kapcsolatok kialakítására összpontosított. Az oktatásfejlesztés komplexitása megnőtt, a különböző intézményi egységekkel való szorosabb együttműködés az oktatói és a hallgatói igények minél teljesebb kielégítését célozta. Egyre több nemzeti és nemzetközi oktatásfejlesztési szervezet alakult meg, tapasztalat- és tudásmegosztást, együttműködési lehetőséget biztosítva a komplex feladatok elvégzésére. A folyamat legfontosabb elemeit lásd az alábbi áttekintő ábrán (2. ábra), a nemzeti és nemzetközi hálózatok, projektek, köztük a hazai hálózat megjelenésének feltüntetésével: + A fejlesztés fókusza: tanulásközpontú paradigmaváltás, technológia, teljesitménymenedzsment A fejlesztés fókusza: rendszerek az oktatók pedagógiai + — Nemzeti hálózat: kompetenciájának fejlesztése is Dánia, Finnország, Hollandia, Nemzeti hálózat: Írország, Németország, Norvégia, Nemzetközi hálózat: ICED, 1993 nincs Amerikai Egyesült Államok (POD Svédország, UK, Új-Zéland Network, 1976) " Nemzetközi hálózat: A hálózatosodás korszaka (2000-es évektől) A tanuló korszaka A fejlesztő korszaka (1990-2000) Az oktaté korszaka ESZED) A tudós korszaka (1960-1970) + A fejlesztés fokusza: (1950-1960) komplex, kollaborációt igénylő feladatok (kapacitásproblémák) A fejlesztés fókusza: Nemzeti hálózat: az oktató fejlesztése Egyiptom, Észtország, Horvátország, különböző karrierszakaszokra Izrael, Japán, Kína, Magyarország, s — A fejlesztés fókusza: koncentrálva, egyéni és társas Palesztina, Srí Lanka, Svájc, Szaúdaz oktatók szaktárgyi tudása tanulás Arábia, Tajvan, Thaiföld Nemzeti hálózat: + Nemzeti hálózat: + Nemzetkézi halézat: nincs Ausztrália, Dél-Afrika, Kanada + ISSOTL 2004 Nemzetközi hálózat: + . Nemzetközi hálózat: + AFELT 2014 nincs nincs * CTL-Map 2023 2. ábra. Az oktatásfejlesztő központok öt korszaka Beach (2016) és Dósa (2024) alapján, kiegészített változat, saját szerkesztés A továbbiakban a hálózatok korára jellemző kihívásokat és feladatokat taglaljuk, hiszen jó néhány ország már ebben a korszakban jár, jóllehet Magyarország, több más országgal egyetemben még csak most csatlakozott a folyamathoz (vö. 2 ábra). A hálózatok korának oktatásfejlesztési változásait alapvetően három fontos, világszintű változás határozta meg (Beach és mtsai., 2016): i) az akadémiai munkavállalók profiljának megváltozása a megbízásos jogviszony erősödésével, a diverzebb oktatói összetétellel a nem, a kor, a nemzetiségi hovatartozás, illetve egyéb tényezők terén, ii) a tanulói sikeresség egyre fokozódó középpontba kerülése, illetve iii) a tanítás-tanulás folyamatának erőteljes megváltozása (vö. 1.1. fejezet). + 23 +
