OCR
Dringó-Horváth Ida A témához kapcsolódóan érdemes megemlíteni a hazai koordinálással! megvalósuló PROFFORMANCE (2021-2022) es PROFFORMANCE+ (2022-2025) nemzetközi projekteket. Céljuk, hogy segítséget nyújtsanak a különböző oktatáspolitikai célok gyakorlati megvalósításához, és támogassák az oktatás-tanulás minőségének és hatékonyságának fejlesztését az intézmények, valamint az oktatók szintjén egyaránt. A projekt fő terméke a PROFFORMANCE eszkoztar (toolkit), amely több terméket foglal magában. Ezek közül a fejezet szempontjából kiemelkedő jelentőségű az online oktatói teljesítményértékelő eszköz, mely komplex áttekintést nyújt az oktatók kompetenciáiról 6 tematikus területen, 4 horizontális prioritás szerint.? A fentiekkel összefüggésben a felsőoktatás-fejlesztői szakterület is nehezen meghatározható, derül ki az 1996—2020 között publikált 34 tanulmány szisztematikus szakirodalmi elemzésére épülő, a felsőoktatás-fejlesztők szakmai identitását és az azt befolyásoló tényezőket feltáró kutatásból (Mori és mtsai., 2022). Az oktatásfejlesztés láthatóan egy összetett és folyamatosan változó terület, mely az utóbbi években az oktatásfejlesztés tudományának (scholarship of educational development — SoED, vagy Scholarship of Teaching and Learning — SoTL) egyre gazdagabb és szerteágazóbb megjelenését eredményezte (vö. Cruz és mtsai., 2022). A fenti fogalom magyar szaktudományos megfelelőjének Halász (2021) a felsőoktatás-pedagógia kifejezés használatát javasolja. Jelen mű a terminológiahasználatnál ezt a komplexitást kívánja megragadni és — mivel leginkább a magyar kontextusról és ezen célközönség számára íródott - figyelembe veszi a hazai jellemzőket, főként a digitális kompetenciafejlesztés különösen markáns megjelenését (vö. 2. fejezet). Így a fentieket leginkább megjelenítő Felsőoktatás-fejlesztési Központ (FFK), illetve a Felsőoktatási Módszertani és Oktatásinformatikai Központ (FMOK) elnevezéseket használjuk. A meglévő felsőoktatás-fejlesztési egységek elemzésének elemzésére támaszkodva azonban megjegyzendő, hogy az aktuális gyakorlat leginkább az Oktatásfejlesztési Központ vagy Oktatásmódszertani/Módszertani Központ kifejezéseket használja. A központ mellett sokhelyütt az egység kifejezés pedig összefoglalóan utal az egyes hazai intézményeknél megjelenő egyéb, igen változatos szerveződési formákra (például projekt, munkacsoport, bizottság stb., vö. 2.2.2. fejezet). Megjegyzendő továbbá, hogy — igazodva számos hazai szakirodalmi példához — a hallgató helyett a szövegben, ahol csak lehet a tanuló kifejezést használjuk, mely jobban tükrözi az önálló tudásépítést és aktív részvételt a tanulási folyamatban, szemben a hallgató" passzívabb, csak a hallgatásra utaló jelentésével (vö. az angolszász irodalomban megtalálható student — learner szóhasználat változásait). Az akadémiai támogatók ! A projekteket az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve a Tempus Közalapítvány koordinálja. A projekt további, az oktatásfejlesztési gyakorlatban jól hasznosítható eredményei az alábbiak: a Jógyakorlat adatbázis egy online felületen, kereshető formában adja közre a nemzetközi felsőoktatási díj felhívás keretében beérkezett felsőoktatás-pedagógiai munkákat, az angol nyelvű Tematikus webinársorozat célja egyrészt a jó gyakorlatok ismertetése, másrészt az oktatói értékelő eszköz bemutatása és szakmai kapcsolatok kialakítása, a Kurzusportál online elérhető, ingyenes kurzusokat gyűjt egybe az egyetemi oktatók számára projekt négy kiemelt témakörében (digitalizáció, fenntarthatóság, inklúzió, nemzetköziesítés). s ]8 e