Oldal 12 [12]
OCR
Dringó-Horváth Ida célozza a 2., A hazai felsőoktatás-fejlesztés anatómiája: struktúrák, funkciók, kihívások c. fejezet, a kapcsolódó empirikus kutatások tükrében. Hangsúlyos elemként jelenik meg a KRE IKT Kutatóközpont koordinálásával kétévente, központvezetők bevonásával végzett szisztematikus adatfelvétel: a hazai egységekről készült pillanatfelvételek bemutatása, illetve azok összevetése irányadó trendek megállapítását teszik lehetővé. A hazai helyzetkép felvázolását követően egy konkrét szervezeti egység példáján keresztül nyújtunk bepillantást a felsőoktatási intézmények oktatásfejlesztési munkájába. A Górcső alatt egy hazai jógyakorlat: bemutatkozik a KRE IKT Kutatóközpont c. 3. fejezet egy adott felsőoktatási módszertani és oktatásinformatikai szervezeti egység egyéni útját követi végig. Bemutatja a központ létrejöttét támogató körülményeket, az eddigi fejlődési útvonal legfontosabb mérföldköveit és a jelenlegi működési gyakorlat alapvető elemeit. A fejezetben összefoglalt tapasztalatok adaptálható mintául szolgálhatnak újonnan szerveződő egységek számára, de a már működő központok részére is reflexió alapjául szolgálhatnak. A 4. fejezet — A hálózatok ereje: lokális és globális szinergiák — a hazai tudásmegosztó hálózatok létrehozásának főbb lépéseit és működésének elveit taglalja. A hazai oktatásfejlesztési egységek 2020-tól történő szisztematikus feltárása és a kialakuló, egyre szorosabb, gyakorlatorientált együttműködés 2024-től a Magyar Rektori Konferencia (MRK) albizottságaként formalizálódott. A folyamattal szinte párhuzamosan pedig egy, a hazai felsőoktatás-pedagógia tudományos támogatását célzó munkacsoport is létrejött a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) támogatásával. A hazai együttműködéseken túl a fejezet kitér a nagyobb, regionális és nemzetközi hálózatok munkájának bemutatására is. Az egyes központok részletesebb működési mechanizmusának feltárására, értékelésére és fejlesztésére alkalmas mérőeszközöket gyűjt egybe a Reflexiót, értékelést és tervezést támogató keretrendszerek c., 5. fejezet. A bemutatott eszközök a diagnosztikus mérés mellett stratégiai célok és fejlesztési koncepciók kialakítását is segítik. A keretrendszerek egymással való összevetése segíti a megfelelő, adott célok mentén kiválasztott eszközhasználatot. A Zárszó egyfajta konklúzióként taglalja a felsőoktatás-fejlesztési központok lehetséges jövőbeli szerepét, fejlesztési irányait. A Szerzői bemutatkozás és Felhasznált irodalom után található Mellékletek szintén a kiadvány gyakorlati hasznosíthatóságát kívánják erősíteni. A közreadott, alábbiakban felsorolt információs anyagok a területen folytatott kutatási munkát, valamint az együttműködésen alapuló, szakmai közösségi tudásmegosztást tudják támogatni: e 1. sz. melléket: A hazai oktatásfejlesztési központok listája e 2. sz. melléklet: Oktatásfejlesztők , tollából" — oktatásfejlesztő egységek kiadványai s 3.sz. melléklet: Kérdőív oktatásfejlesztési egységek vezetőinek — 2024 s 4.sz. melléklet: Hazai és nemzetközi felsőoktatás-fejlesztési szervezetek + 5.sz. melléklet: Kapcsolódó hazai és nemzetközi rendezvények, konferenciák + 6. sz. melléklet: Az ACE-POD értékelő keretrendszer magyar fordítása * 10°
