Page 516 [516]
OCR
514 Fiiggelék A középosztály irányába tartó nemesi elit különült csupán el (életmódját, házassági kapcsolatait tekintve, a komasági kapcsolatok tükrében), a nemesség többi csoportja beolvadt a mezőváros társadalmába: , házastársait a foglalkozási-társadalmi csoport szerint választja, a nemesi státus önmagában semmit sem jelent? — írta Benda Gyula. Az úrbéres és adózási kategóriák mesterségesek; a megélt helyzetet tekintve a jogilag egységes mezővárosi társadalom egyre inkább foglalkozási csoportokra bomlott. A társadalmilag is elkülönülő elitet a 18. században birtokos, illetve hivatalviselő nemesek képviselték, a 19. század elejétől pedig uradalmi alkalmazottak. Ekkor szintén elkülönült társadalmi kört alkottak az uradalmak cselédjei és közvetlen irányítóik. Az elit alatti szinten találjuk a kézműves-kereskedő-szolgáltató csoportot. Talán meglepő, de a gimnázium elsősorban az ő gyermekeik társadalmi felemelkedését szolgálta az ahhoz szükséges műveltség biztosításával. Az iparosokat szakmai-céhes szempontjaik nyitottá tették a bevándorlók integrálása felé. A családtörténetekből két iparostömb rajzolódik ki: az egyik hagyományosabb műveltségű, zártabb, helyi reprodukciójú, a másik mozgékonyabb, vállalkozóbb jellegű, erősebb külső kapcsolatokkal. Az utóbbiban erősebb volt a be- és az elvándorlás, az előbbinek pedig átmeneti volt a helyzete: szilárdabban beépült a helyi is. A népesség növekedéséhez ugyanis felerészben járult hozzá a születési és a bevándorlási többlet. A bevándorlók általában frissen házasodott fiatal férfiak voltak. Az iparos csoporttól rokonsági-szomszédsági hálója is elkülönítette a törzsökös gazdák és a szőlőművelők zártabb csoportját. A 18. század második felében a földműves parasztpolgárság még őrizte területén teret nyert az uradalom, majd megerősödött Keszthely kézműiparikereskedelmi jellege, és a kisvárosi iparűző rétegek dominanciája alakult ki. Intenzívvé vált a kitelepülés a szőlőhegyekre, és az itt lakó népesség leválása a városról, mert ,a gazdasági nehézségek idején ... Keszthelyről nem elvándoroltak, az emberek, hanem a szőlőből kíséreltek meg élni" — írja Benda Gyula. Az 1820-as évektől halmozottan jelentkeztek az egyidejű változások. Ahogy a kistérség gazdasága és benne Keszthely szerepe változott, úgy változott a város társadalma is. Ami kivételes volt Benda Gyulában mint történészben és tanárban, az a naprakész nemzetközi szakirodalmi tájékozottság és a páratlan forrásismeret
