Oldal 502 [502]
OCR
500 Függelék gal megállapítani, pontosan hogyan alakult korszakunkban a keszthelyi nemesek létszäma. Arânyuk 7-8% volt, alapjában nemigen változott. Mint arról már a 3. fejezetben is olvashattunk, a keszthelyi társadalomban húzódó fő választóvonalat nem a nemesek és a nem nemesek közt találjuk, hanem a birtokos és a megyei tisztviselő nemesi , elit" válik el a mezőváros további nemesi és nem nemesi lakosságától. Őket a titulusok, az életmód, a keresztszülőség (sok helyre hívják őket, de ők mindig csak egymással alkotnak keresztszülő-párokat), a házasságok is elkülönítik (társadalmi endogámia - térbeli exogámia, szemben a többi nemessel, akiknél a jellemző társadalmilag az exogámia lefelé, térbeli endogámia mellett). Ez az elit a Festeticsek térfoglalása miatt veszített súlyából, majd kiköltözött Keszthelyről. De úgy tűnik — ha erre Benda Gyula nem is tér ki -, hogy ez a választóvonal született újjá, amikor jelentős számú uradalmi tisztviselő költözött be a városba. Akik ekkor a mezőváros társadalmától elkülönültek, azok nem a nemesek voltak általában, hanem csak , a középosztály felé tartó értelmiségi, uradalmi alkalmazott, megyei tisztségviselő?" nemesek. A nemesi házasságok kapcsán a szerző mintegy mellesleg bizonyította a fent már említett tételt: nem igaz, hogy a társadalmat a nemesek és nem nemesek közti megosztottság strukturálta volna. A partner nemesi státusa ugyan szerepet játszott a nemesek párválasztásában, de ez a hatás kifejezetten gyenge volt. Nehéz lenne túlbecsülni ennek a kis elemzésnek a jelentőségét a magyar társadalomtörténet szempontjából. A nemesi communitas intézményének ismertetésére a 4. fejezet vége felé kerül sor. A helyi gimnáziumot a nemesek a többieknél ugyan valamivel nagyobb arányban látogatták, de ez legfeljebb a birtoktalan köznemesség egyes tagjai számára nyitotta meg az értelmiséggé válás lehetőségét. A későbbi papi, katonai pályán létszámukra nézve a keszthelyi nemesség sarjai az iparosokéi mögé szorultak. Összegzésként Benda Gyula kijelenti: , nem tartanám hatékonynak keszthelyi nemesi társadalomról beszélni, az nincs. [...] A helybeli nemesek zöme beleolvad a mezővárosi társadalmi csoportokba." Ez a kivételesen sarkosan levont konklúzió a dolgozat egyik legnagyobb súlyú következtetése, ugyanakkor a keszthelyi vizsgálat szempontjából egyféle negatív eredmény: ha valaki a keszthelyi társadalmat akarja elemzés tárgyává tenni, akkor nem a nemesi közösséget kell — az egyik — vizsgálati egységnek tekintenie. Az 5. fejezetben a zsidó közösség válik egészként a vizsgálat tárgyává. Szintén létszámának kérdéseivel ismerkedhetünk meg először. A különféle források adatai ellentmondóak, a bevándorlás hullámai nem rajzolódnak ki egyértelműen. A foglalkozási megoszlás tekintetében a kereskedés mellett az árendálás, továbbá a szűcs- és a szabómesterség volt leginkább jellemző
