Seite 174 [174]
OCR
172 A népesség a történeti demográfia szemszögéből Természetesen a név szerinti elemzés és a rekonstrukció azt mutatja, hogy a zsellérként (inguilinus) megadott személyek, családok egy része valójában rokoni kapcsolatban áll a háztartásfővel.7 Az összetett háztartások száma azonban túl magasra nem becsülhető, mert zsellérként főleg egyedülálló férfiakat és nőket találunk (egy részüknél tudjuk, hogy özvegyek, mások nőtlenek és hajadonok). Zsellérként lakó házaspárokat gyerekkel és gyerek nélkül 30 esetben írtak össze, özvegyeket gyerekkel (valamennyi özvegyasszony) 10 alkalommal jeleznek az összeírók. Az 1771-ben készült egyházi összeírás demográfiai szempontból megbízható (bár ez sem teljes), viszont a háztartásokon belül nem adja meg a család-, illetve háztartásfőhöz való viszonyt. A családrekonstrukció segítségével a rokoni kapcsolatok egy része tisztázható, viszont az idegenek esetében kevés támpontunk van az osztályozásra. Számos esetben kiskorú (egészen fiatal) gyerekeket találunk más nevű családokban (a mostohagyerekeket kiszűrve is), ezeket nevelt gyereknek tekintettük (bizonyos koron túl azonban szolgák is lehetnek). A házasokat és a gyerekes özvegyeket tehát, ha nem rokonok, albérlőknek osztályoztuk. A nőtlen férfiakat és nőket pedig szolgálatban levőknek, illetve iparosoknál inasnak és legénynek tekintjük." Az összetettebb háztartásoknál 1771-ben az a leggyakoribb, hogy az özvegy szülők (elsősorban természetesen az anya) valamelyik gyerekével élnek együtt. Az 50 évesnél idősebb nők esetében megnéztük, hogy milyen háztartásokban élnek. A 180 nőből feleség, azaz férjével él 61, megözvegyülve gyereke háztartásában él 24. Özvegyként háztartásfő 51, más háztartásában él gyerekkel (azaz lakó) 12 özvegyasszony. Egyedül él idegen háztartásban 27 öregebb nő (ezek között lehet esetleg anyós vagy anya is). Tehát az egyedül maradt 7 Az összeírt családok névanyagának torzult volta miatt számos esetben nehéz azonosítani az összeírtakat az anyakönyvi adatokkal, ezért nem korrigáltuk a háztartások összetételét a családrekonstrukció alapján. Az , albérlő? itt tehát azt jelenti, hogy az illető nem része a szóban forgó háztartásnak, hanem - noha ugyanabban a házban lakik, mint annak tulajdonosa — voltaképpen önálló háztartást alkotónak tekinthető (egyedül vagy családtagjával, -tagjaival együtt), ahogy ezt később látni fogjuk. A források szóhasználatának nem egységes volta miatt lesznek ők zsellérek (inguilinus) a házatlan zsellér (subinguilinus) megjelölés alkalmazása helyett. Mint arra később példákat látunk, a subinguilinus megjelölést a felnőtt családtag lakókra alkalmazták. A fejezet zárásakor azonban az előbbi csoportra mindkét megjelölést alkalmazza a szerző — ebben feltehetően a forrásokat követve.
