Oldal 160 [160]
OCR
158 A népesség a történeti demográfia szemszögéből A hazai községszintű adatok általában alacsonyabb termékenységet mutatnak a keszthelyinél, a Dányi Dezső által vizsgált dunántúli katolikus népesség termékenységi jellemzői az 1830-as években megközelítik számainkat. A nyugat-európai adatoknál az eltérő házasodási kor miatt az öszszevont mutatók mások, az összehasonlítás azonban azt mutatja, hogy a keszthelyi termékenység egyértelműen magas és nem mutat születéskorlátozást. A korábbi házasodást ellensúlyozza, hogy a nők Keszthelyen korábban hagyják abba a szülést. A HALANDÓSÁG A halandóságnál is először a bruttó, durvább mutatókból indulunk ki, majd a halottak korösszetételét, a halálozás szezonalitását vizsgáljuk. Ezt követően a csecsemő- és gyermekhalandóságot elemezzük, végül röviden foglalkozunk a felnőttek halandóságának néhány jellemzőjével. Az idevágó elemzés külön tanulmány formájában már megjelent, ezért csak az eredmények rövidebb öszszefoglaläsät adjuk.* A nyers halálozási ráta az 1785. évi népszámlálás idején 49 ezrelék (a korábbinál magasabb halottszám ebben az évtizedben természetes fogyással járt együtt, tehát ezt az arányt rendkívülinek minősíthetjük). A valóságos arányt azért is valamivel alacsonyabbra tehetjük, mert a város tényleges lakossága az év nagy részében magasabb, mint amennyit a népszámlálás jelenlevőként rögzített. Többek között ugyanis az összeírók nem vették számba a Keszthelyen ekkor már állandóan jelen lévő katonaságot, diákságot stb., míg a halottak között megtaláljuk őket."7 Az 1851. évi népszámlálás adatai alapján az 1840-es évek halálozási rátája csak 31 ezrelék. A csökkenésnek több oka lehet. Elsőként a népesség korösszetételének módosulását kell említeni. Csökken a születési arány, vagyis az össznépességnél lassabban nő a magas korspecifikus halandóságú kisgyermekek száma. A korszerkezet eltolódik a mun66 Benda Gyula 2000. 67 A Keszthelyen átvonuló vagy bekvártélyozott katonaság halottai egyes években elérik a hét-nyolc főt, ezenkívül születések, házasságok és természetesen gyermek halottak is köthetők a katonanépesség jelenlétéhez. A nyäri-öszi lakosságszámot az aratók és cséplők is növelik, mellettük leginkább a környező falvakból télire Keszthelyre húzódó koldusok említendők.
