Page 157 [157]
OCR
Egy majdnem mozdulatlan világ 155 6.I9. TÁBLA A SZÜLETÉSI INTERVALLUMOK A GYERMEKEK SZÜLETÉSI SORSZÁMA SZERINT, 1750-1849 a gyermek a házasságkötés ideje születési sorszáma 1750-1769 | 1770-1789 | 1790-1809 | 1810-1829 | 1830-1849 1. 19 19 19 17 18 2. 24 26 26 27 26 3. 27 27 28 29 28 4. 28 29 28 29 29 5. 29 30 30 30 28 6. 27 29 29 29 7. 28 31 30 31 7. és nagyobb 28 30 31 29 A második gyerek már nagyobb távolságra követi az elsőt. A 18. század elején ez átlagosan 24 hónap, s az első intervallummal ellentétben növekedő tendenciát mutat, majd a 19. század közepén 26-27 hónap. A magasabb sorszámú gyerekeknél az intervallum hossza az ötödik gyerekig tovább nő, az ötödiknél 30 hónap a jellemző. Ezt követően nem nyúlik tovább a gyermekek közötti távolság átlagos hossza. A női termékenységet jellemzi az az életkor, amikor utoljára szülnek a nők. E mutató kiszámításánál csak azokat a házaspárokat vettük figyelembe, akiknél a feleség életkora pontosan ismert, és egész termékeny életkorukat házasságban élték le. A termékeny életkort a demográfia az 50. életévvel zárja, először mi is ezt követtük. Mivel azonban adataink egyértelműen azt mutatták, hogy a keszthelyi házas nők többsége 40 éves kora körül szülte meg utolsó gyermekét, megnéztük azon nőknél is ezt az életkort, akik legalább 45 éves korukig házasságban éltek. A nagy halandóság, azaz a rövidebb átlagéletkor miatt ez a sokaság nagyobb. 1750 és 1810 között 104 olyan nőt találtunk, aki 20 éves kora előtt kötötte első házasságát, s 50 éves koráig abban élt. Öt esetben a házaspárnak egyetlen gyereke sem született, a fennmaradó 99 nő átlagosan 37,66 éves korában szült utoljára.
