Seite 156 [156]
OCR
154 A népesség a történeti demográfia szemszögéből növekedése párhuzamos a házasságon kívüli születések arányának emelkedésével. 6.18. TABLA A HÉT VAGY KEVESEBB HÓNAPRA SZÜLETETT ELSŐ GYERMEKEK SZÁMA ÉS ARÁNYA KESZTHELYEN, 1750-1849 évtized elsöszülöttek |het hönapra het hönapra vagy koräbszáma vagy korábban |ban született % (100= született elsöszülöttek) 1750-1759 210 10 4,8 1760-1769 232 8 3,5 1770-1779 273 17 6,2 1780-1789 290 14 4,8 1790-1799 303 13 4,0 1800-1809 366 23 6,3 1810-1819 289 29 9,7 1820-1829 362 31 10,8 1830-1839 373 40 11,0 1840-1849 383 43 11,5 A 19. század első felében tehát megváltozott némileg a párok szexuális magatartása, ezt jelzik a megfogant gyerekek, de ezt tükrözik a házasságon kívüli kapcsolatok is (amelyeknek egy része házassággal végződik). Az első gyermek (ha figyelmen kívül hagyjuk a , koraszüléseket") átlag 20 hónapra követi az esküvőt. Ha a házasságkötési kor szerint külön is elvégezzük a vizsgálatot, azt állapíthatjuk meg, hogy a 19 évesen és fiatalabban férjhez menő nők esetében az első gyermek átlagosan két hónappal később születik meg az idősebb korban házasodott nőkhöz képest. Ez a fiatalok (serdülő kori) sterilitásának tételét erősíti. Az első intervallum csökkenési tendenciát mutat, amely a korai házasságok számának csökkenésével hozható összefüggésbe.
