Oldal 146 [146]
OCR
144 A népesség a történeti demográfia szemszögéből kapcsolattal ebbe a földrajzi körbe tartozik még Balatonederics (6) és Nemesvita (7). Földrajzilag távolabbi, egy tágabb régióban fekvő mezővárosokkal is jellemző a házassági kapcsolat: Sümeg (21), Tapolca (15), Zalaapáti (13), Kéthely (16) — még nagyobb távolságra és kisebb intenzitással Zalaegerszeg (9), Zalaszentgrót (6) és Marcali (7). A nagyobb városok vonzereje és kapcsolathálója még nagyobb távolságot is áthidal (valószínűleg a kereskedelmi kapcsolatok erejét is jelölve). Elsősorban Nagykanizsa (20) emelendő ki. Mellette sokkal kisebb jelentőségű a kötődés Veszprémhez (6). Az egyetlenegyszer vagy csak 2-4 alkalommal felbukkanó falvak zöme a Keszthely és Nagykanizsa között húzódó két völgyben fekszik. Ez jelzi, hogy Keszthely elsősorban dél felé kapcsolódik a falvakhoz. A Balaton északi részén a Keszthelyi-hegység képez kelet felé választóvonalat, délen pedig feltehetőleg Sümeg, Tapolca vonzása zárja el a falvakat. A keszthelyi anyakönyvben gyakrabban előforduló települések közül néhánynak az anyakönyveit 15 megnéztük, és így további exogám házasságok kerültek látókörünkbe. 5 A születési (származási) helyet tekintve jóval erősebb exogámiát mérhetünk. A családrekonstrukció segítségével meghatároztuk a biztosan Keszthelyen született vőlegények arányát, s a nem Keszthelyen született férfiak számát is kiszámoltuk. A bevándorolt férfiak esetében szinte majdnem mindig felnőttkori migráció igazolható, csak néhány esetben lakott és adózott az apa is a településen. Elsősorban az iparosokra jellemző, hogy legényként a városban dolgoznak, onnan nősülnek, és ott telepednek le. A 19. század második harmadában az uradalmi cselédekre is igazolható, hogy nőtlen legényként jönnek Keszthelyre, s itt házasodnak. Végeredményben becslésünk szerint a vőlegények fele nem helyben született. A menyasszonyok esetében is gyakran biztos a nem helybeli születés. Esetükben azonban gyakoribb a szülőkkel együtt való migráció, azaz apjuk is már keszthelyi adózó, vagy testvéreik már itt születtek. Egy idősebb női csoport esetében feltételezhetünk független migrációt. Az idegenben lakó vagy idegenben született férj meghatározott társadalmi csoportokra jellemző, s a térbeli exogámia igen gyakran 5° Ennek az aprólékos kutatási munkának folytatása még előttem álló feladat. Az átnézett anyakönyvek adatai: Sármellék 6, Tapolca 6, Sümeg 25, Zsid 31, Alsópáhok 26, Karmacs 23, Rezi 14, Nagykanizsa 15, Marcali 7.
