Oldal 144 [144]
OCR
142 A népesség a történeti demográfia szemszögéből 54,8%-ära (51,0) a 2-5 év közötti korkülönbség jellemző. (Az ätlag 4,5, illetve 4,9.) A házasodásnál a vőlegény és a menyasszony születési, származási vagy lakóhelyét, azaz a lokális endogámia—exogámia jelenségét is szokás vizsgálni." A keszthelyi anyakönyv az 1750-es évektől jelöli a vőlegény vagy esetleg a menyasszony nem helybeli voltát és lakóhelyét (egyes esetekben származási helyét5"), de ez a rovat, megjegyzés eleinte esetleges, majd az 1800-as évek elején gyakran elmarad, s lényegében csak 1830 után tekinthető újra megbízhatónak. A házasságok közelebbi elemzése azt mutatja, hogy a plébános a lakóhelyet (és nem a születési helyet) írja be, vagyis a már Keszthelyen lakó, de nem ott született, hanem akár gyerekként, akár felnőttként bevándorolt, munkát vállaló emberek esetében nem a születés helyét jelzi, hanem Keszthelyt tűnteti fel lakóhelyként. 6.II. TÁBLA AZ IDEGENBOL SZARMAZO VOLEGENYEK ES MENYASSZONYOK KESZTHELYEN, 1750-1849 évtized ferfiak |nök |együtt összes häzassäg %-äban 1750-1759 16 2 18 5,1 1760-1769 68 5 73 18,7 1770-1779 71 3 74 16,2 1780-1789 70 3 73 16,2 1790-1799 60 6 66 14,6 1800-1809 30 11 41 7,4 1810-1819 24 17 41 9,2 1820-1829 10 1 11 2,1 1830-1839 69 13 82 14,9 1840-1849 70 38 108 16,7 Más megközelítésű vizsgálat, tehát a számított, esetleg a becsült házasodási korból kiinduló korkülönbség-kalkuláció nincs a dolgozatban, a gondolatmenet itt elkanyarodik az endogámia—exogámia kérdésköre felé. 53 Az idegenből jötek származási helyével vagy más településre házasodók befogadó településével, azaz a házassági kapcsolatokkal kulturális kapcsolatokat, a vándormozgalom feltehető irányát jellemezhetjük. Pl. az 1770-es évek csehországi, ausztriai bevándorlói esetében, ahol nem tudjuk eldönteni, hogy a bobemus vagy az austriacus megjegyzés hogyan értendő (azaz közvetlenül származási helyükről érkeztek-e Keszthelyre cseh és osztrák alattvalók, vagy a jelző az „ällampolgärsägukat” jelöli csak). 54
