Oldal 133 [133]
OCR
Egy majdnem mozdulatlan világ 131 szinte kizärölagossä välik. 1801-töl azonban eltünik az apa megnevezése, s egyedül az anya nevét tűntetik fel (a gyereknél pedig a spurius, spuria jelző található). A rekonstitúciós vizsgálatnál arra is felfigyelhettünk, hogy egyes pároknál a plébánosok minősítési gyakorlata nem következetes. Találunk olyan , törvényes? születést, amikor a gyerek megkeresztelésekor a szülők még nem házasok, hanem csak azt követően történik meg az esküvő.? Máskor az anyakönyvet vezető hol törvénytelen jelzővel, hol pedig a nélkül jegyzi fel a láthatóan együtt élő pár gyermekeit. Szalai Kristófnak Szili Annától született gyerekeinél egyenesen három formát találunk: a) csak Szili Annát vezeti be mint egy spurius gyerek anyját (a gyereket azonban halálakor Szalai Kristóf fiaként nevezi meg); b) Szalai Kristóf és Szili Anna törvénytelen gyerekét tűnteti fel; c) a két szülő nevét adja meg, mintha törvényes házasok lennének. Ebben az esetben egyértelműen azt gondolhatjuk, hogy a közösség által is elfogadott együttélés esetén a plébános is elbizonytalanodott.# Más esetekben arra kell gondolnunk, hogy a beköltözött párt elfogadta a helyi közösség házasoknak, gyerekeiket így anyakönyvezték, majd pedig valamilyen módon kiderült a valós helyzet. Liebbald Julius gyerekét törvényesnek anyakönyvezték, majd pedig beírták megjegyzésként, hogy később kiderült, az anya csak notoria concubina (köztudott ágyas). Viczán András és Kleinerin Ágnes 1807-ben született leányát csak anyja nevén anyakönyvezték fattyúként, viszont a pár 1809-ben és 1811-ben született gyerekeit Ex incerto, inscio patre - bizonytalan, ismeretlen apától, spurius, spuria — fatytyú, ex illegitimo thoro — törvénytelen ágyból, azaz kapcsolatból. 1779. április 4-én keresztelték meg Raiter József és Raiterin Annamária fiát, Györgyöt. Az apa és az anya azonban csak május 13-án köt házasságot. Ebben az esetben feltételezhetjük, hogy a böjti házassági tilalom miatt tolódott el az esküvő, de a plébános már legális párnak tekintette a szülőket. 1805. január 29-én Varga Mihály és Horváth Erzsébet fiát, Jánost vezették be az anyakönyvbe, de a szülők a házasodási anyakönyv szerint csak február 24-én esküsznek meg. 40 Szalai Kristóf asztalos (szül. Keszthely, nemes) idegenből hozott feleséget (Musler Terézia). Felesége azonban eltűnik Keszthelyről, s sorban születnek gyerekei Szili Annától. Halálakor a gyerekekre és Szili Anna gazdasszonyára marad a vagyon. Szili Anna házasságot köt, majd halálakor Szalai Kristóftól származó gyerekei örökölnek utána. A fiúgyerekek a nemesi lajstromba is bekerülnek. Vö. Benda Gyula 1995: Szalai Kristóf, majd pedig Szili Anna hagyatéka. a 1808. június 1-én keresztelték János Adolf névre Liebbald Julius és Heumann Zsófia fiát. Liebbald a Georgikon tanára volt.
