Oldal 132 [132]
OCR
130 A népesség a történeti demográfia szemszögéből Ilyen hullámot figyelhetünk meg 1711-1712-ben, esetleg 1737-ben, 1807-ben, 1811-ben. A születések az éves ingadozás mellett tendenciaszerű változást is mutatnak. A trend meredekségének és irányának pontosabb meghatározásához kilencéves mozgó átlaggal kisimítottuk az idősort. Az így látható tendencia erőteljes növekedési szakaszokat, viszszaeséseket és stagnálást is mutat. A 18. század elején enyhe csökkenés mellett is magas a születések szintje (a mozgó átlag az 1710. évi visszaesés miatt meredekebb csökkenést mutat): 1696 és 1703 között az éves születésszám 190 körül mozog, majd 1709-ig bezárólag 170-180 közöttire tehető. Az 1710. évi pestis után zuhanásszerű esés következik, majd pedig rövid kompenzációs emelkedés után mintegy három évtizedig a születésszám 140 körül ingadozik, azaz stagnál. Az 1740-es évektől a kisimított adatsor száz éven át emelkedő trendet mutat, ezen belül 1740 után három évtizedes gyorsabb (meredekebb) emelkedés látható, majd egy megtorpanás után újra gyorsabban emelkedik az 1840-es évekig. Az 1825—1828 közötti négy évben 280—300 újszülöttel éri el a legmagasabb szintet, utána inkább stagnál. Az utolsó vizsgált évtizedben az erős ingadozás ellenére sem rajzolható emelkedő trend. A születésszám hullámzása mögött alapvetően a népességszám változását feltételezzük. A születéseknél külön vizsgálható a házasságon belül születettek (törvényes születések) és a házasságon kívül születettek (törvénytelen születések) száma és aránya. Ez a probléma lényeges lehet a termékenység elemzésénél, s ugyanakkor fontos társadalmi kérdés. Az anyakönyvet vezető papok változó módon jegyezték fel a házasságon kívül született gyerekek megkeresztelését. Eleinte az ex incerto patre, inscio patre formulával jelezték az ismeretlen apát, az anya nevét pedig megadták. Ritkábban fordul elő a gyerek neve mellett a spurius, spuria jelző. Az 1730-as években alig egy vagy két alkalommal találkozunk az apa nevével (ilyenkor az ex illegitimo thoro latin formula jelzi a házasságon kívüliséget), az 1740-es évek közepén azonban ez a forma gyakoribbá, majd az 1760-as évektől A kilencéves mozgó átlag lényegében évtizedes időszakok adatait , simítja ki", hiszen kilencéves időszakok adatait átlagolja, majd ezeket teszi egymás mellé az adott évek konkrét adatai helyett. Csak azért szerepelnek kilenc- és nem tízéves mozgó átlagok, mert ezeket páratlan számú évekre szokás számítani, hiszen az átlag így esik tényleges évre, s nem két év közé. Ennek megfelelően az 1696-1704-es időszak mozgó átlagát az 1700. évnél ábrázoljuk, az 1697-1705-ös periódus mozgó átlagát az 1701. évnél, és így tovább.
