OCR
I22 A népesség a történeti demográfia szemszögéből szi a születést, illetve lehetővé teszi a vőlegény és a menyasszony beillesztését korábbi családjaikba. A magyarországi gyakorlatban a 19. század közepéig nem volt szokásban a házasságnál a szülők nevének feltüntetése. Keszthelyen ennek 1849-ig nyoma sincs. Ez azt jelenti, hogy egy nagyobb településen — mint például Keszthely — a kevésbé gyakori neveknél is esélyünk van arra, hogy a szóba jöhető években több azonos nevű fiú vagy leány született. A házassági anyakönyv életkori bejegyzése sem elég biztos támpont, elemzésünk szerint elég nagy szórással közelíti a valós életkort. Az anyakönyv alapján tehát dönteni kell több lehetőség közül, ezt becslési eljárásnak nevezzük. Az anyakönyvek ehhez becses segítséget adnak, ha a házaspár a településen marad, és gyerekei születnek. Ilyenkor gyakran változik a beírásnál a használt név. A megkülönböztető nevek felbukkanása sokat segít a leszármazás megállapításánál. Keszthelyen gyakori családnév a Nagy (régóta helyben lakó családok). A források Fáró Nagy, Rácz Nagy, Csácsi Nagy néven különböztetik meg őket. (A megkülönböztető másik név gyakran az anya családneve, amely aztán végleg rajtamarad a leszármazottak megnevezésén.) Ritkaság, hogy kettős nevet használ az anyakönyv (még ritkább az alias formula használata). Néha utólag írta be a plébános, hogy az illető valójában más néven is ismert. A leggyakoribb, hogy felváltva használja egyik és másik nevet, ezáltal segít a megkülönböztető név megtalálásában és az azonosításban. A gyerektelen vagy elköltözött házaspároknál azonban a legtöbbször a gyakori nevek nem tették lehetővé az azonosítást, vagy bizonytalanabb becslést eredményeztek. A becsléshez azonban más forrásokat is felhasználtunk. Igen sok segítséget nyújtottak a végrendeletek, a hagyatéki ügyek során keletkezett iratok (elsősorban az osztálylevelek). A végrendelet általában megadja az örökösök nevét. Ezek lehetnek gyerekek, unokák. A legtöbbször a leányoknál a férj nevét is megemlítik. Ugyanakkor számos egyéb ma rokonságra utaló megnevezést is találunk, ahol nem mindig sikerült azonosítani a pontos jelentést. A hagyatéki perekben, az osztálylevelekben pontos leszármazási táblákat is találhatunk, ezek igen nagy segítséget nyújtottak a leszármazási rend összeállításában. Az adójegyzékek is fontos kiegészítő információt adhatnak. Gyakran adózik a vő az apósa vagy anyósa mellett mint házatlan zsellér. A fiúk is feltűnnek szüleik után, vagy éppen azok helyén az adójegyzékben. Ez mind segít a leszármazás pontosabb becslésében. Néha fordított eljárásra is szükség volt: az adóösszeírás pontatlan