Oldal 114 [114]
OCR
112 A népesség a történeti demográfia szemszögéből ev népesség-| forrds tipusa, megjegyzések szam 1835 9061 | püspöksegi nevtär 1836 7884 | Fényes Elek, 1836-1840 (vö. 1829. püspöksegi nevtär) 1837 9279 | püspöksegi nevtär 1838 9817 | püspöksegi nevtär 1840 6783 | püspöksegi nevtär 1841 6826 |püspöksegi nevtär 1842 6837 | püspöksegi nevtär 1843 6840 |püspöksegi nevtär 1847 6790 |püspöksegi nevtär 18401849 1851 7112 | püspöksegi nevtär 7620 ]Fáy András, 1854 1851 6790 ]népszámlálás, jogi népesség 1851 7352 népszámlálás, jelenlevő népesség 1851 7024 Fényes Elek, 1851 — nem nemesek összeírása alapján becsült A népességszám bizonytalan adatai ellenére a népmozgalmi és adózási idősorok segítségével felvázolható a 150 éves fejlődés fő vonulata. A török hódoltság végén, Kanizsa fenyegető közelsége ellenére a keszthelyi végvár némi menedéket nyújtott a lakosságnak, ez magyarázhatja, hogy az a korabeli települések közül kiemelkedően magas népességet mutat. Az 16. század végi, Eszes László becslése szerint 2300 körüli népességszám a 17. század végéig a mi számításunk szerint megkétszereződik, 4000-re emelkedik. A Rákóczi vezette szabadságharc küzdelmei súlyosan érintik a települést, annak népessége stagnál, vagy valamennyit fogyhatott is. A nagy csapást azonban az 1710-es pestis jelenti, a város lakosságszáma viszszaesik. Oppel Jenő ennek ellenére legalább 3000 lakost becsül 1715-re egy angol utazó házszámadata alapján.?! A végvári jogállás megszűnte, a földesurak hatalmi visszavételi kísérletei, a gazdasági viszonyok együttesen eredményezik a település lakosságszámának változatlanságát. Növekedést a konjunktúra visszatérte, az új földesúr, Festetics Kristóf telepítési politikája hoz. A gyors bevándorlás, a földesúri politika vezet el a város és a Festeticsek konfliktusához, 20 Eszes László 1984. 21 Oppel Jené 1923.
