Page 105 [105]
OCR
Egy majdnem mozdulatlan világ 103 törekvések részévé válik. A Habsburgok központi kormányzata a 18. század közepétől erőteljesen igyekezett az alattvalók számának, az ország gazdasági erejének jobb megismerésére. Ebben már a népesség számának és összetételének, a népesedési folyamatoknak a megismerésére irányuló törekvés is ott rejlett. 5 Az udvar elsőként a katolikus egyház közvetítésével gyűjtött részletes adatokat a lelkek számáról. Az 1740-es években az uralkodó által elrendelt (a veszprémi püspökségben Padányi Bíró Márton" által szigorúan végrehajtott) egyházlátogatásnál még nem egyértelmű a demográfiai cél a , lelkekről" készült részletes lajstromok esetében. Az 1760-as évektől azonban egyre erősebb a demográfiai törekvés, amelyet idővel sajnos — az 1784-es és azt követő népszámlálásoknál — a katonai szempontok hátrább szorítanak. A központi kormányzat törekvései a 18. században egyértelműen korszerűek, a végrehajtás viszont — ahogy ezt a keszthelyi példán is látni fogjuk — sokszor nem felel meg a kitűzött célnak." Az általunk vizsgált település és környéke esetében a 18. század 4 A népesség számának és jellemzőinek megismerési folyamata jól ismert, itt csak néhány összefoglalóra utalok. II. József nem népszámlálást akart tartani, hanem egy állandó népesség-nyilvántartó rendszer felállítására tett kísérletet. Az összeírásokat minden évben meg kellett volna ismételni a rendszer , karbantartása" érdekében, de erre végül csak 1784-1785-ben, 1786-ban és 1787-ben került sor. Ezután a török háború mind az uralkodó figyelmét, mind a hadsereg kapacitását elvonta ettől a feladatról. A józsefi összeírások kifejezetten katonai célt szolgáltak. Míg általában az , egyéb?" rovatba olyanok kerülnek, akiket máshová nem sikerült besorolni, itt éppen fordítva áll a helyzet: miután minden olyan csoportot sorra vettek, amelyik valamely okból nem jöhetett szóba a hadsereg újoncutánpótlásaként, az , egyéb" rovat , maradékai" jelentették azokat, akikre lehetett számítani. A katonai cél az összeírás értékét demográfiai szempontból csökkenti, s erre vonatkozik a szerző megjegyzése: például a nők mind egyetlen rovatba kerültek, hasonlóan a nemesekhez és fiúgyermekeikhez. Ugyanakkor a népesség-nyilvántartás eszméje a 18. század végén nyilvánvalóan nemcsak korszerű volt, de egyenesen a kor színvonalát messze meghaladónak tekinthető. $ A bécsi udvar törekveseire Horska, Pavla 1998:440-442. (Ismerteti Gürtler, Goehlert és Grossmann munkait.) Padányi Biró Márton (1693-1762) a 18. századi barokk katolikus expanzió jelentős képviselője. Veszprémi püspökként egyaránt nevezetes az egyházszervezet fejlesztése (plébániák és iskolák létesítése, levéltár és könyvtár alapítása) és a protestánsokkal szembeni erőszakos fellépése miatt. Az idevágó nézeteit összegző Encbiridion de fide (1750) című munkáját Mária Terézia a porosz diplomácia nyomására be is tiltotta. § Az összefoglaló értékelésre lásd Dányi Dezső 1998.
