Page 91 [91]
OCR
A zsidó közösség és a lakosság 89 5.4. TÁBLA A FÉRFI CSALÁDFŐK FOGLALKOZÁSA 1848-BAN A ZSIDÓÖSSZEÍRÁS SZERINT foglalkozás családfők foglalkozás családfők száma száma fuvaros 5 pálinkafőző 1 földműves 1 rabbi (és alrabbi) 3 haszonbérlő 1 szabó 18 iparos 1 pék (sütőmester) 1 kalmár 9 szappanos 2 kereskedő 43 tanító 2 kocsis 1 templomatya 1 muzsikus+zenész 5 templomi énekes 1 mészáros 3 tőkéjéből él 1 németvarga 2 üveges 2 orvos 1 vendéglős 1 ötvös 1 összesen 108 Foglalkozási megnevezésként megtartottuk az összeírók által használt mesterségneveket (az iparos megjelölést az adójegyzék alapján adtuk, ebben az esetben az összeírásban nem volt megadva semmi a kereset módja rovatban). A fuvarosoknál egy esetben a fóros megjelölést találjuk. Az összeírók kalmárként nevezték meg a boltot tartókat (a boltoslegények és -inasok az ő háztartásaikban élnek), a kereskedő ezek szerint gyűjtő- és távolsági kereskedelmet folytat. Nem tudjuk a zenész és a muzsikus közti különbség jelentését, de a kettőt összevontuk. A foglalkozási szerkezetben a kalmár és a kereskedő dominál, a férfiak fele él a kereskedés valamilyen formájából. A mesterségek közül a szabó a meghatározó, a többi előfordulása szórványos. Számos férfit foglalkoztat a közösség: rabbiként, tanítóként, templomatyaként és templomi énekesként, talán a muzsikusokat is részben ide sorolhatjuk. A fuvarosok képeznek még nagyobb csoportot. Az apai háztartásban összeírt fiúk esetében van, hogy önálló foglalkozást találunk, máskor a fiú inasként vagy legényként van megnevezve, végül pedig tanulók és szolgálók is szerepelnek. A fiúk közül 10 távol van: 2 kereskedő, 1 orvos, 3 tanító, 2 szabó, 2 szolgál,
