Oldal 89 [89]
OCR
A zsidó közösség és a lakosság 87 megtörik az országos konjunktúrát, de Keszthelyen még növekszik a mezőváros adózóinak és ezen belül az iparosoknak a száma). A bevándorlást vizsgálhatjuk az 1848. évi összeírás adatai alapján is. Itt a születési helyet szintén feltűntették, tehát korcsoportonként megnézhetjük a helyben születettek és a bevándoroltak arányát. 5.3. TÁBLA A HELYBEN SZÜLETETTEK ÉS A BEVÁNDOROLTAK ARÁNYA A KESZTHELYI ZSIDÓ NÉPESSÉGBEN (1848) korcsoport helyi születésű ] bevándorolt [ együtt ! bevándorolt %-ban 0-9 192 8 200 4 10-19 123 26 149 17,4 20-29 90 44 134 23,8 30-39 35 34 69 49,3 40-49 20 37 57 64,9 50-59 18 19 37 51,4 60 és idősebb 16 15 31 48,4 A korcsoportos elemzésnél a 30 év felettieknél ugrik meg a bevandorlási arány, még magasabb 40 és 50 év között, majd pedig csökken. Azt azonban nem tudjuk, hogy mikor vándoroltak be. Sajnos az összeírás e rovatát az első 100 személy után csak ritkán töltötték ki. A kitöltés szerint 1839 után 13 fő érkezett, ebből 3 háztartásfő, 6 viszont feleségként (a férje helybeli volt), 1 legény, 1 nevelőnő, 2 gyerek a szüleivel. 1830 és 1839 között költözött a városba 16 személy (10 férj, 5 feleség, 1 testvér). Ha az adóösszeírást hívjuk segítségül a bevándorlás lehetséges idejének meghatározásához, akkor megállapíthatjuk az első adójegyzéki feltűnés idejét. Ez természetesen csak azt jelzi, hogy az adózó akkor már a városban élt, de az összeírások jelentős hiányai miatt nem jelöl pontosabb évet. 1838 után 1844-ben 9 bevándorolt jelenik meg az adózók között, 1845-ben 4, 1848-ban 3. Ezzel szemben az 1830-as években 8 háztartásfő kezdett adót fizetni. Az adózás kezdete azonban nem mindig esik egybe a beköltözessel. Schütz Mihály orvos 1832-töl él Keszthelyen, de először 1848-ban bukkan Itt tehát az első fejezetben megismert kontinentális és országos konjunkturális mozgásokkal ellentétes adatra bukkant a szerző.
