Page 83 [83]
OCR
A zsidó közösség és a lakosság 8I a források kínálta konstrukciók lebontása. Mindez magyarázza, hogy elsősorban a kvantitatív makro-, azaz az első megközelítést tudjuk végigvinni. A későbbiekben mindenképpen szükség lesz elmélyültebb elemzésre, a mikroszférába való behatolásra. Az első vizsgálandó kérdés a zsidó közösség létszáma, összetétele és növekedésének összetevői: a természetes szaporulat és a bevándorlás. A zsidóság számát elsőként a speciális zsidóösszeírások felől közelítjük meg.? Ezek részben rendészeti célból, részben pedig adózási (türelmi adó) készültek. Az első magyarországi zsidóösszeírás eredményeit Zala megye 1728-ban terjesztette fel a Helytartótanácsnak. Ez a jelentés Keszthelyen 5 zsidó férfit (egyben családfőt) sorol fel. Mátyás (feleséges, 2 fiú, 1 leány, de családja Rohoncon él) vegyeskereskedő, boltját 12 forintért bérli Bakó Farkastól. Szekere és négy lova van, keresztény kocsist tart. József (feleséges, 3 fiú, 5 leány, de családja neki is Rohoncon él) hasonlóan Mátyáshoz vegyeskereskedésből él, és ugyanannyi árendát fizet. János (feleséges, 1 fiú, családja Rohoncon) és Izsák (feleséges, felesége Rohoncon), ők is vegyeskereskedéssel foglalkoznak (a boltot Szűcs Pétertől bérlik 8 forintért), keresztény szolgájuk és három lovuk van. Végül még egy János nevű (feleséges, 4 fiú, 2 leány Rohoncon, vegyeskereskedő, Marton Ferencnek fizet a boltért 12 forintot), négy lova, szekere van, és keresztény kocsist tart. A megyében 1728-ban Zalaszentgrót mellett Keszthelyen élt a legtöbb zsidó, de ezek családja még nem költözött a férjekkel a városba. Az összeírás szerint nem specializálódott bolti kereskedelmet folytattak.? Az 1735-ben elrendelt összeírás közrendészeti célok mellett a zsidók gazdasági tevékenységére és helyzetére nézve is fontos adatokat kért. Ekkor öt családot találtak a városban — Leb Mátyás, a veje, Márkus Farkas, Szomell János, Moyses József és veje, Szarvas János -, összesen 24 személyt. Valamennyien kereskednek (bőrrel, posztóval, mézzel és más apróságokkal), lovat tartanak, boltot bé2: "Az első országos zsidóösszeírások megjelentek a Magyar-Zsidö Okleveltär VII. kötetében. Az összeírások keletkezésével foglalkozik Ember Győző bevezetője (Ember Győző 1963) és a Zala megyei jelentések keletkezését és eredményeit részletesen bemutatja Németh László 1994. A Zala megyei zsidóságra vonatkozó adatokat Kapiller Imre és Németh László bocsátotta rendelkezésemre, azokat egy tervezett forráskiadvány céljából gyűjtötték össze. Szakmai támogatásukat és előzékenységüket itt köszönöm meg. 3 Magyar-Zsidó Oklevéltár VII. 1963:214. A jelentés szövegének magyar nyelvű fordítását lásd Németh László 1994:21-22.
