Oldal 76 [76]
OCR
74 A társadalmat megbatározó tényezők az eltérő emelkedési lehetőség, a tanulás révén, megyei szolgálat segítségével való kiemelkedés. Ennek sincs bizonyíthatóan nagy szerepe. A nemesek esetében a választóvonal nem a plebejus és a nobilis között húzható meg, hanem a középosztály felé tartó értelmiségi, uradalmi alkalmazott, megyei tisztségviselő és a város társadalmában foglalkozása, vagyoni helyzete, törzsökössége vagy frissen bevándorolt volta által betagolt kisnemesek között. Keszthelyen nagy számban éltek olyanok, akiknek anyjuk nemes volt. Agilis csoport azonban nem alakult ki, mivel nemesi tulajdont nem bírtak. A keszthelyi nemesi communitas működését alig ismerjük, a szétszóródott iratanyag miatt nehezen is vizsgálható.?! A communitast a bíró, az öregbíró (a későbbiekben főhadnagy, hadnagy) és az esküdtek (tanácsosok) irányították. Egy 1831-ből fennmaradt névsor szerint az öregbíró mellett 5 vagy 6 öregesküdt és 5 kisesküdt alkotta a választott vezetőséget. Az írásbeli teendőket a jegyző végezte, aki gyakran az egyik esküdt volt. A nemesi communitas alkalmazásában állt a kisbíró (alhadnagy), valamint az 1840-es években feltűnő két borbíró. A tisztújítást az 1840-es években október végével, november elsejével tartották a járási szolgabíró jelenlétében. Feltételezhetjük, hogy a mezővároshoz hasonlóan korábban is ez volt a választás időpontja. Az esküdtek a főbíró házánál gyűléseztek, nem tudjuk, milyen rendszerséggel és részvétel mellett. A fennmaradt jegyzőkönyv bejegyzései arra engednek következtetni, hogy alkalomszerűen gyűltek össze, és a folyó ügyeket a főbíró (hadnagy) és néhány esküdt vitte. A communitas intézte a nemesek pénzügyi hozzájárulását a városi költségvetéshez, valamint az 1801-ig fizetett megyei taksa beszedését. A nemesség a 18. század eleje óta a városi költségek tizedrészét fizette. Ezt a szokást valószínűleg időről időre szerződésben is rögzítették. (Például egy 1834. február 2-i szerződésre történik hivatkozás.) Alkalmanként külön szerződést kötöttek a tanárok fizetésére vagy a kéményseprő alkalmazására. Az úrbéri per kapcsán is közös teherviselésben egyeztek meg. A terheket az 1830-as évektől a korcsmák bérbeadásából fedezték. 31 A nemesi communitas örvendetesen bővülő irodalmában mai napig alapvető Degré Alajos munkássága (Degré Alajos 1976), újabban Hudi József számos tanulmányban foglalkozott a dunántúli nemesi községekkel: Hudi József 1993, Hudi József 1994a, Hudi József 1995. Az alföldi városokban működő, kevésbé fejlett nemesi önigazgatásra lásd Rácz István 1988.
