Oldal 62 [62]
OCR
60 A társadalmat megbatározó tényezők tozások feltüntetése. 1845-ben a kataszter készülte során számos nemest tettek a kétségesek közé, akiket felszólítottak, hogy per útján igazolják nemességüket." A nemesi kataszter - jóllehet egyértelműen a teljességre törekedett — Keszthely esetében nem mindig teljes. 1786-ban a háztartásfők (családfők) kerültek be a jegyzékbe, ez a korábbi katalógusok gyakorlatának folytatása. Mivel nem ismerjük az összeírás utasítását, erre csak az eredmény alapján következtethetünk. Az ugyanekkor készült népszámlálásban 138 nemes férfit találunk. Ha a fiúgyerekeket is megkíséreljük figyelembe venni, a nemesi kataszter megközelíti a népszámlálás teljességét. 1790-ben (azaz 1792-ben) ez nem mondható el, jelentős a kimaradás. Még meglepőbb az 1821. évi kataszter gyengesége. Hogy csupán egyetlen példát említsünk, Keszthelyen kimaradt a legnépesebb és egyik legrégibb család, a Csák. Ezzel szemben az 1845. évi munkálat alaposnak ítélhető. Itt a kétséges nemesek számának növekedése okozhat gondot (esetükben a gyermekeket nem tüntették fel). Összefoglalóan azt kell mondanunk, hogy az 1845. évitől eltekintve nem valósult meg a teljes számbavétel, a korábbi kataszterek inkább a leszármazás dzsungelében segítenek tájékozódni (bár a mi rekonstitúciónk itt is sejtet tévedéseket). A 19. század húszas éveitől a megyei tisztújítások alkalmával készített nemesi szavazók összeírásai adnak létszámot és névsort a keszthelyi nemességről. Zala megye közgyűlése 1819. május 17-én fogadta el első szabályrendeletét a tisztújításról, s ebben meghatározta, kik bírnak szavazati joggal. A tisztújításokat feldolgozó történész, Molnár András ezt az alábbiak szerint összegezte: , Eszerint szavazata volt a megyében lakó és birtokos (vagy a megyén kívül lakó, de itt is birtokos) egyházi és világi főrendeknek, a köznemeseknek, mindezek özvegyeinek, a nemes születésű (vagy nemesített) és állandóan a megyében lakó katonatiszteknek, a még osztatlan birtokú, de már felnőtt örökösöknek, a nemes gyermekek gyámjainak (tekintet nélkül arra, hogy nemes ember-e a gyám) és a megye 1815. augusztus 28-án kelt, 1614. sz. végzése szerint a katolikus plebanosoknak.”'* A szavazati joggal bírók körét időről időre kismértékben módosítot33 A kötetek megtalálhatók: Zmlt IV.1.e Nemesi 6sszeirdsok, 1564-1843. A nemességigazolási perek lelőhelye: Zmlt IV.14.g. Érdemben itt csak a Talabér család igazolási iratai találhatók meg, a többi családnál csak a szétküldött, nyomtatott formalevelet találjuk, hogy igazolják nemességüket. 4 Molnár András 1989:18-19.
