Page 60 [60]
OCR
58 A társadalmat megbatározó tényezők számban itt található a hatodik legnagyobb nemesi lakosság, de a kis mezővárosok jellemző átlagát meghaladja a kiváltságolt rendhez tartozók aránya." A nemesi népesség számának változását nehéz nyomon követni, számos módszertani nehézséggel találjuk szemben magunkat. Egyrészt mindig csak a férfiak különböző csoportjai jelennek meg, másrészt nagyszámú, de eltérő szemléletű összeírás alapján közelíthető meg a létszám változása. Legkorábbiak a 18. század elejétől a központi kormányzat által elrendelt nemességvizsgálatok eredményeképpen készült , összeírások", catastrumok, amelyek tájékoztatnak a megyében, illetve annak településein élő nemesekről. 1717-től több alkalommal rendelte el az uralkodó, illetve a Helytartótanács a kétségtelen nemesek katalógusának elkészítését. Ennek során a férfi családfőket vették számba, időnként az özvegyasszonyokat is feltüntették. A nemességvizsgálatok folyamata, a nemesség számontartására kiépített nyilvántartások maguk konstruálták a nemesség fogalmát és rendi rétegzettségét. A nemességvizsgálatok során készült , összeírások? közül kiindulópontként az 1746. évit használjuk. Ez 33 családfő nevét tartalmazza. 1754-ben már 46, a rákövetkező évben 50 név szerepel a listán. 1760-ban immár 60 névhez még 17 újonnan befogadott nemes járul. A gyarapodás egy részét olyan családok adják, akik már jó ideje helyben lakván sikerrel igazolták nemességüket. Ezek általában népes nemzetségek. A kisebb rész a bevándorolt (Lappai, Böröczk, Simon, Varga). 1769-ben 68 név található a listán. Az itt megfigyelhető gyarapodás tehát csak kis részben köthető valamiféle beáramláshoz, az elvándorlás és a bevándorlás összevetésében inkább az elvándorlás az erősebb. Leginkább a helyi nemesség elkülönülési folyamata növeli a létszámot." 1769 után a nemességvizsgálatokat a nemesség per útján való 1ga7 A bevándorlást Hudi József szerint , a magyar társadalomtörténet-írás országos jelenségként írja le” a 18-19. szäzadra (Hudi Jözsef 1995:97). Elemzésében erős bevändorläsröl ir a 18. szäzadban Pápán, a 19. századra véleménye szerint a bevándorlás szórványossá vált. 1785-ben tévesen számolja a pápai nemesség aränyät 7,79%-ra (az egész népességre vetíti rá a nemes férfiak számát). 1847ben adatai szerint a pápai nemesek aránya a népességben 9,72 96 (Hudi József 1995:97-98). Veszprém megyei mezővárosokra 1847-re tud nemesi arányt számolni, arányai jelentős változásokat mutatnak 1785-höz képest (uo.). A nemességigazolásokkal Zala megyében Görög László szakdolgozata foglalkozott (Görög László 1996). Munkáját azóta is folytatja, számos adatot kaptam tőle a keszthelyi nemesi családokra, ezekért itt mondok köszönetet.
