Seite 55 [55]
OCR
Mezővárosiak vagyunk 53 denesetre a gimnáziumi bejegyzések mögött egységes, egyértelmű rendszert még nem sikerült találni." A fentiek alapján azt sugalljuk, hogy az úrbérrendezést megelőzően egyértelmű volt a mezővárosi lakosság különállása, nagyobb szabadsága és privilégiumainak léte. Ezt fejezte ki a libertinus megnevezés. Az úrbérrendezéssel a keszthelyieket besorolták az úrbéres, adózási kategóriákba, de ezek nem fedték le a megélt helyzeteket: mesterségesek maradtak. Számos jel értelmezhető úgy, hogy továbbra is fennmaradt az egységes mezővárosi társadalom jogállása, amelyet egyre inkább foglalkozási csoportok osztottak meg. De vajon milyen lehetett a helybeliek önképe, identitása? Források híján erre nem tudunk felelni. Leginkább csak olyan megnyilatkozásokat ismerünk, amikor a mezőváros vezetői az egész közösség nevében beszéltek. Az úrbéres ügyekben leginkább az egykori szabad végvárak adót nem fizető, földesurat alig ismerő szabad lakóinak képe jelenik meg. Ez a sztereotípia még az 1810-es években is előbukkan. A másik önkép, amelyet a város kifelé mutat, a főleg mesteremberek lakta városé. Ez jön elő, amikor a katonai beszállások ellen tiltakoznak, ez nyilvánul meg a céhek jelenlétében bizonyos ünnepi aktusoknál. Az egyéni öntudat vizsgálatánál megvizsgálandók lennének azok a perek, amelyek során egy mezővárosi lakos a földesúrral áll jogvitában. A Steindl György kolompár hagyatéka fölött folyó jogvitában (a magvaszakadt vagyont Steindl György végrendelete révén megkísérelte szétosztani, kivonni a földesúri háramlási jog alól) azt érzékelhetjük, hogy öntudatos helyi polgárok állnak szemben az uradalom képviselőivel. Egy másik aspektusát jelentik a helyi önképnek a belső konfliktusok idején megjelenő csoportmegnevezések. Az 1746. évi bíróválasztás körüli lázongás vizsgálatánál , a szegénység"? és , a gazdák" megkülönböztetés jelenik meg a tanúk vallomásaiban. 1848-ban is a szőlőhegyi szegénységet gyanúsítják zsidóellenes mozgolódással. Feltételezésünk szerint élhetett egy kétosztatú társadalomkép: egyfelől a gazdák vagy tehetősebb mezővárosi polgárok, másfelől a szegénység. Természetesen ez utóbbi fogalom nem a modern szegényfogalommal azonos. A végrendeletek elemzése is hozzájárulhat a mezővárosi lakosok és a földesúr viszonyának ismeretéhez. A keszthelyiek zöme végren6 Sasfi Csaba 1990 és Sasfi Csaba 1997.
