Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000123/0000

Zsellérből polgár: társadalmi változás egy dunántúli kisvárosban. Keszthely társadalma, 1740-1849

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Szerző
Benda Gyula
Cím (EN)
Cottars into Citizens. The society of Keszthely, 1740–1849
Tudományterület
Kora újkori történelem / Early modern history (12976)
Sorozat
Mikrotörténelem
Tudományos besorolás
monográfia
022_000123/0053
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 54 [54]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000123/0053

OCR

52 A társadalmat megbatározó tényezők művelőket. A ruricola megnevezést leginkább olyan személyek kapják, akik az adójegyzékek szerint igásállatot is tartanak. A vinicola, azaz szőlőművelő pedig az, aki szőlejéből, esetleg más szőlejében végzett munkából él. A foglalkozási bejegyzések eltűnnek, hogy a társadalmi állás rovatának adjanak helyt. Ide általában csak az kerül, hogy valaki nemes vagy nemtelen (ezt egyaránt jelölheti a plebejus és az ignobilis, majd pedig magyarul a nemtelen). Egyre gyakoribb azonban a servus, conventionatus, a cseléd, bojtär stb. megjelölés. Szinte külön státusként jelenik meg az uradalmi cselédség, gyakran konkrét beosztásával, munkahelyével megjelölve. Ha a fentiek alapján társadalomképet konstruálunk, akkor egyrészt leválik egy előkelő nemesi birtokos, tisztviselő rész, amelynek tagjai mintegy a mezőváros társadalma felett állnak. Másrészt megkülönböztethető egy alsó, elkülönülő társadalom, amelyik szolgákból, idegenekből és — egyre inkább — uradalmi cselédekből áll. A kettő között a mezőváros társadalmát nem bontja meg rendies szemlélet (csak a nemeseket jelöli az 1820-as évektől). A foglalkozási megnevezés az iparosoknál rövid ideig használatos, a cselédeknél máskor is jellemző. Végül pedig fontos elem — még ha csak rövid ideig terjedt is el — a ruricola és a vinicola megkülönböztetése. A foglalkozási, társadalmi megjelölések összegyűjtése és elemzése külön feladat, de szúrópróbaszerűen megnéztük a Festetics-uradalmak rabtabelláit, ahol a fogságba tartott vagy elitélt személyek neve mellett státust vagy foglalkozást is megadnak. Ennek alapján megfogalmazható az az állítás, hogy a szőlőművelő elterjedt, elfogadott megnevezés volt. A ruricola esetében hasonló alátámasztást nem találtunk. A keresztelési és házassági anyakönyvhöz hasonló forrást jelentenek a keszthelyi gimnázium diákjait számon tartó anyakönyvek. Ezek státusmegjelöléseit Sasfi Csaba elemezte. A keszthelyi lakosság esetében a plebejus, a civis is felbukkan, máskor foglalkozásokat találunk. Az elemzés a civis=iparos, civis=mezövärosi polgár megfeleltetésben a József-kori népszámlálási osztályozás mögött meghúzódó szemlélet hatását, fennmaradását vélte felfedezni. MinSzolga, cseléd — uradalmi cseléd értelemben.

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1596 px
Kép magassága
2517 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
957.42 KB
Permalinkből jpg
022_000123/0053.jpg
Permalinkből OCR
022_000123/0053.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde