Oldal 52 [52]
OCR
50 A társadalmat megbatározó tényezők kort és a jogállást. A keszthelyiek között vannak nemesek, egy-egy agilis is előfordul, de a leggyakoribb megjelölés a libertinus. Ezt találtuk az 1696-os portális összeírásban, ez a mezővárosiak megnevezése az úrbérrendezésig. Nyilvánvaló, hogy esetükben nem a libertinus szigorú értelme szerepel, hanem az valójában a mezővárosi lakos állapotát írja le. A II. József-féle népszámlálás a férfiakat osztja társadalmi, foglalkozási, illetve katonaállítási szempontokat figyelembe vevő kategóriákra. A zsidóság (a keresztény rendiség domináns szemlélete vagy egyszerűen a katonaság szempontja miatt) külön írattatott öszsze, a férfiakat társadalmilag nem osztályozták. A keresztény férfiakat elsőként rendi csoportokba osztották (papság, nemesség, tisztviselők), majd pedig sajátos társadalmi-foglalkozási csoportokat képeztek. A szabad királyi városok polgárait és az iparosokat egy , foglalkozási" csoportba vonták össze. A tényleges gyakorlat azonban több ponton eltért az utasítástól. Így Keszthely mezőváros lakosait egyöntetűen , polgárként" jelölték meg. Ez megint csak arra mutat, hogy a város az úrbérrendezés után is megőrizte korábbi szabadságait vagy azok emlékét. Az 1804 utáni nem nemes összeírások rovatai számos kompromisszum termékei. A korábbi népszámlálásból átemelt szempontok mellett a nemesek szolgái rovat a magyar rendi gondolkodásból született. Az adózási rendszert 1773-tól a központi igazgatás egységesítette. Egy-egy háztartáson belül a következő személyek után kellett adót fizetni: jobbágy, zsellér, házas zsellér, báty, 16 évnél idősebb fiú és leány, férfiszolga és szolgálóleány. Ebben a szemléletben az urbárium megteremtette csoportok váltak az adózás megnevezett alanyaivá. Természetesen a helyi alkalmazás itt is sajátosságokat mutat. A szőlőhegyi népességet az urbárium nem érintette, a szőlőhegyeken nem voltak telkek. Lakóikat tehát jó ötven évig házatlan zsellérként sorolták be. Ez az 1830-as évektől megváltozott, és Cserszeg, Gyenes, Diás, Tomaj, Vashegy, Vonyarc kint élő népességét házas zsellérként írták össze. Adózási szempontból bizonytalan volt a szülőkkel vagy özvegy anyával együtt élő házas fiú, vő besorolása is. Gyakran házatlan zsellérként írták őket össze a szülők (egyedülálló szülő) után. A társadalomtörténet jó ideig ezt a képet fogadta el, s az adózás * Az agilisok nemes anyától és nem nemes apától származók, ún. félnemesek. y > A libertinus szabadost jelent: olyanokat, akiket elbocsátottak a jobbágyi személyi függés kötelékéből, miáltal persze nem kerültek még be a nemesség soraiba.
