Oldal 51 [51]
OCR
Mezővárosiak vagyunk 49 Nem tekinthetjük feladatunknak, hogy ezzel a kérdéssel itt részletesen foglalkozzunk. Ez a felvezetés azért volt szükséges, mert a vizsgált település egyrészt beilleszthető ebbe a képbe, másrészt pedig éppen az értelmezési nehézséget okozó gyakorlati esetnek, vagy egyenesen bizonytalan státusúnak minősíthető. Végül is Keszthely 1767 után úrbérrendezés alá került, lakói tehát úrbéresek, Polgárvárosé úrbéres jobbágyok, a mezővárosé úrbéres zsellérek. Ugyanakkor a Keszthelyen lakó háztartásfőknek csak egy része került bele az urbáriumba, más része viszont maradt , bizonytalan státusú?" — ezek lassan felszívódtak ugyan az úrbéres házas zsellérek közé, de még mindig számosan kívül maradtak ezen a körön. A zsidó lakosság pedig hol teljesen , kívül áll", hol pedig úrbéresként beépül. A fentieket feloldhatjuk esetleg a makroszemlélet és a mikrovilág ellentmondásával, de ez nem igazán oldja meg a problémát. Eszerint azt állítanánk, hogy egy makroszintű szerkezetben Keszthely lakói jobbágyok, parasztok, ám helyi szinten számos besorolhatatlan élethelyzettel találkozunk. Valójában azonban az a kérdés, hogy létezett-e az úrbérrendezés által megkonstruált jogi helyzet. Azt kell mondanunk, hogy a különböző források a vizsgált társadalomról különböző képeket konstruálnak. A források némelyike alapján megkíséreljük e képet megrajzolni, s ezáltal igyekszünk közelebb jutni a mikrovilág, a helyi társadalom jellegéhez. Már idéztük az 1696. évi portális összeírás által adott társadalmi kategóriákat: a két Keszthely lakói jobbágyok, libertinusok és fizetett katonák. Az 1715. évi országos adóösszeírás még számba veszi Keszthelyt, 1720-ban azonban a város már kívül marad az adófizetők sokaságán. A későbbi megyei összeírások személyi rovatai minősítést nem tartalmaznak, lényegében csak a háztartásfő megnevezésére szolgálnak. Az 1770. évi általános megyei összeírás kategóriarendszere a teljes lakosságot kívánja lefedni, így a lakóhelyük szerinti sorrendben összeírtak után az újnemesek, végül pedig az extraserialisták" (uradalmi alkalmazottak, cigányok, zsidók) következnek. A keszthelyiek társadalmi állapotát a tanúkihallgatások során is rögzítik. A kihallgatott személyeknél megadják a lakóhelyet, az életAz extraserialisták azok, akiket nem tudtak beilleszteni a kor adóösszeírásainak szokásos kategóriarendszerébe, s ezért , soron kívüliek" maradtak - tehät tulajdonképpen az , egyéb? kategóriának felelnek meg.
