Oldal 50 [50]
OCR
48 A társadalmat megbatározó tényezők bágy és paraszt, amely két kifejezés a földesúri joghatóság alatt álló személyeket fogta össze, időnként átfogóan jelentette a nem nemesi, nem polgári elemek összességét is. Szabó István mintegy fél évszázad terminológiáját és társadalmi állapotait veti össze, s a változást és használatot illetően fontos megállapítást tesz: , Az élet bizonyos rugalmasságot kívánt a terminológiától és a fogalmi rendszertől egyaránt, változott maga a társadalom szerkezete is, a kategóriák nem is voltak változtathatatlanul lezártak és merevek, s a gyakorlati élet ezernyi változatban vetette fel a kategorizálást nehezen viselő eseteket. Mégsem volna helyes feltételeznünk, hogy a jobbágyterminológia a maga korában különösebb zavarokhoz vezetett volna: a terminológia mindig egy-egy beszéd vagy írás egészében értelmezendő. Ilyen módon viszont ma is meglehetősen biztonsággal lehet eligazodni e terminológiában és fogalmi rendszerében. Annál inkább eligazodtak annak idején." A hoszszabban idézett állítás módszertanilag ma is helytálló, de a konkrét társadalomtörténeti elemzések mintha elfelejtették volna. Ezek terminológiája és fogalmai a korabeli terminológiát és az osztályjellegű fogalmakat keverik, esetleg a szociológiai rendiség fogalma alapján létrehozott megnevezéseket is behozzák még melléjük. A bizonytalanság vagy kétértelműség még a legjobb szerzőknél is kitapintható. Vörös Károly a 18. század társadalmáról írva még rámutat arra, hogy az úrbéres viszony az úrbérrendezést követően sem terjedt ki a paraszti népesség egészére. Egy 1777-es népességi kimutatásra támaszkodva a népesség mintegy egynegyedére (1 millióra) teszi , az úrbéres kapcsolaton (és így többé-kevésbé az egész feudális társadalmi struktúrán is) kívül álló, bizonytalan helyzetű, státusú személyek" arányát.! A reformkorban ennek a tömegnek egy részét a zsellérség fogalma magába olvasztja, de az 1828. évi országos összeírásba bekerült népesség sem fedi le az ország nem nemesi társadalmát. A 19. század társadalmáról írva azonban Vörös Käroly is elfogadja a nemesseg-polgärsäg-parasztsäg härmassägät, s elfelejtkezik a fenti , bizonytalan státusú? személyekről." A falvak, mezővárosok - néha még a királyi városok — társadalmával foglalkozó irodalomra általában jellemző, hogy a források által használt csoportokat egy az egyben modern társadalomtörténeti vagy szociológiai fogalomként értelmezi. : Vörös Károly 1989:694-695. 5 Vo6rés Karoly 1983. Megjegyzendő, hogy ez a fejezet erősen magán viseli a kötet szerkesztőjének szellemét és terminológiáját.
