Oldal 49 [49]
OCR
Mezővárosiak vagyunk 47 lyennel a keszthelyi társadalom változását megközelítjük. E források egy részét történészeink felhasználták ugyan az úrbéres jogállás vizsgálata során, de nem elemezték a mögötte meghúzódó, egymással vitázó társadalmi képeket — megelégedtek az osztályharcnak, a földesúr és a város érdekharcának bemutatásával. Amennyiben a magyarországi társadalmat a rendi szemlélet szemszögéből vizsgáljuk, elsőként a rend fogalmát kell meghatároznunk. Fogadjuk el Kövér György tömör fogalmazását: , a német jogtörténetírásban kialakult rend meghatározás szerint az azonos rendbe tartozóknál első helyen az azonos jogállás szerepel. A jogálláshoz tartozó kiváltságot az utódok is örökölhetik. Emellett az is fontos tényező, hogy az örökletesen kiváltságolt, azonos jogállású személyek közös érdekeiket politikai síkon is képviselik."! Ebben az értelemben Magyarországon főúri (mágnás), nemesi, papi és polgári rend létezik. Paraszti rend ebben az értelemben Magyarországon nincs. Mi hát akkor a parasztság? Erre számos modern definícióval rendelkezünk, de a magyar terminológia feltárásával és meghatározásával szinte egyedül Szabó István foglalkozott. 1965-ben az Ethnograpbiában jelent meg , Terminológia, fogalom, társadalomszerkezet? című tanulmánya, amelyben a magyar társadalom rendi elemeként, illetve rendi osztályként határozta meg a 13-14. században kialakult jobbágyságot: , A jobbágyság mint rendi osztály helyét döntőleg elsősorban az határozta meg, hogy a jobbágyok felett földesúri joghatóság (jurisdictio) érvényesült, s ennek következményeként személyi és dologi jogaik, helyenként és időnként különféle mértékben ugyan, de mindig csonkák voltak ..."? A jobbágy kifejezés egyszerre vonatkozott a földesúri alávetettségben élő népességre és annak egy csoportjára. Az egész népességre a 18. századtól inkább alkalmazták a plebs-plebejus kifejezést, a 19. század elején pedig a misera plebs contribuens (szegény adózó nép) megjelölés terjedt el. A jobbágy mellett élt a rusticusság fogalma is, amely parasztot jelentett, de egyre inkább túlnőtt azon, és Szabó István szerint gyakorlatilag az ignobilitasszal vált egyértelművé. A királyi városok polgári rendje is ignobilis volt, szerzőnk álláspontja szerint , gyakorlatilag mégis a parasztság fogalmával tűnik fel azonosnak, a királyi városok polgári rendje szerint".? Eszerint a job1 Kövér György 1998:71, és a történeti-jogi rendiség fogalmaként megismétli 92. 2: Szabó István 1976:31. 3 Szabó István 1976:40.
