Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000123/0000

Zsellérből polgár: társadalmi változás egy dunántúli kisvárosban. Keszthely társadalma, 1740-1849

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Szerző
Benda Gyula
Cím (EN)
Cottars into Citizens. The society of Keszthely, 1740–1849
Tudományterület
Kora újkori történelem / Early modern history (12976)
Sorozat
Mikrotörténelem
Tudományos besorolás
monográfia
022_000123/0047
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 48 [48]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000123/0047

OCR

46 3. FEJEZET » MEZOVAROSIAK VAGYUNK" — STÁTUS ÉS IDENTITÁS A magyar történetírásban gyakorta jelenik meg az a fogalmazás, hogy a jobbágyok (parasztok) státusát egyedül a földesurukhoz fűződő kapcsolat határozza meg, önálló státusuk nincs. A történeti összefoglalók ennek megfelelően a legtöbbször a nemesség-—polgärsäg-parasztsäg härmassägäval kiserlik meg leírni a 18. század és a 19. század első fele társadalmának egészét. Az inkább rendi ideológiát, mint valóságos társadalomképet jelentő hármasságban pedig keverednek a korabeli fogalmak, megnevezések és a modern definíciók. A következőkben azt szeretnénk megvizsgálni, hogy az úrbéres helyzet mellett volt-e valamilyen külön társadalmi státusa a keszthelyieknek. Megvizsgáljuk a források kínálta társadalomképeket, s igyekszünk kiemelni azokat az elemeket, amelyek valamilyen módon a helybeliek identitásába is bekerülhettek, s ilyeténképpen a társadalmi folyamatokban is szerepet játszhattak. Ez a fejezet inkább bevezetés e problémákba, mivel a vizsgált kérdések alig feltártak. A parasztságtörténet, Szabó István és Varga János sokat tett azért, hogy az 1767 előtti paraszti állapotokat, a terminológiát és annak tartalmát kikutassa. Ám az úrbérrendezést követő időszakra mintegy elfogadják annak egységesítő, a helyi színeket eltűntető hatását. Új terminológiát szinte csak a majorsági zsellérség, a kertészfalvak esetében jeleznek. Számos eredményt hozott Tóth Zoltán diskurzuselemzése, amely elsősorban Werbőczyre és néhány jogi szövegre épül: a magyar rendi ideológia számos jellemzőjére tudott rámutatni szövegek elemzésével. De éppen a parasztságra (a mezővárosok lakosaira) nézve szinte semmit sem tudunk ebből hasznosítani. Elemzésünk vázlatos voltának másik oka, hogy e kérdés vizsgálatához másfajta forrásanyag feldolgozása szükséges, mint ami

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1596 px
Kép magassága
2517 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
827.49 KB
Permalinkből jpg
022_000123/0047.jpg
Permalinkből OCR
022_000123/0047.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde