Oldal 43 [43]
OCR
Zsellérek, jobbágyok AI tizedben bírói tisztet viselt iparosok egyben a vagyonosok legfelső rétegéhez is sorolhatók, nem annyira iparűzésük jövedelme miatt, sokkal inkább kiterjedt szőlővagyonuk, illetve mezőgazdasági tevékenységük okán. A helyzet a későbbiekben lassan módosul. Vajda György takács 1788 és 1790 között volt bíró, s bár 7 kapás szőleje volt, sosem jutott be az adófizetők legfelső decilisébe. A századfordulón (1793-tól) több szakaszban is városbíró Erdődi József megválasztásakor még csak az adófizetési skála közepén helyezkedik el, de fokozatosan felemelkedik az első tizedbe. A 18. század végének, a 19. század első harmadának bíráit már inkább az jellemzi — ezt illusztrálnák a fenti példák is —, hogy a felső harmadban helyezkednek el. De ekkor még fontos jellemzőnek ítélhető a haz, a mesterség mellett a szölövagyon. Az 1840-1845 között birö Ferenczi János szűcsmester viszont már inkább az alsó harmadban adózik, s nincs szőleje. Bírósága idején mestersége után sem fizet adót. Felesége, Holczhammer Alojzia azonban tekintélyes helyi iparos családból származik, apósa is volt bíró. Frohner (Örömi) József kőművesmester 1847-1848-ban mindössze egy évig városbíró, de mindkét feleségét a városon kívülről hozza, szőleje sincs. A tisztség viselőinek anyagi helyzete tehát változik, s ez a presztízsükben is tükröződhet. A keresztszülői felkérés egy-egy házaspár, személy népszerűségét is mutathatja. E tekintetben a bírókat tekintve igen nagy a különbség. A már bemutatott Lakatos György mellett más példákat is találunk a népszerűségre: Erdődi József csizmadia második feleségével 81 gyerek keresztelésénél volt jelen, míg Vajda György és Vajda Antal csak ritkán. Az előbb szőlőbirtok nélküliként jellemzett Ferenczi János például egyetlenegyszer sem volt keresztapa. A keresztszülőséget, amint azt külön is elemezni fogjuk, elsősorban más tényezők - s jelentős részben egyéni adottságok -— határozták meg, nem feltétlenül a bírói tisztséghez szükséges jellemzők. Keszthely és földesura 1765. évi konfliktusa során fogalmazódik meg, hogy a mezőváros szokása szerint a városi tanács tagjai elsőként kisesküdtté választva lépnek a közéletbe. Évente négy kisesküdtet választottak. A kisesküdti tisztséghez hasonló első, belépési funkció lehetett a kisbírói, hadnagyi tiszt is.§! Majd a következő lépcső az esküdt (öregesküdti, 1840 után tanácsosi) pozíció. Mivel a kis31 Bontz Jözsef 1896:53. “ Commssarius bellicus, azaz hadbiztos, akinek feladata a megyében elszállásolt katonaság ellátásának biztosítása.
