Oldal 40 [40]
OCR
38 A társadalmat megbatározó tényezők Ferenc már április 12-én azt mondta, hogy ,, Bakacs urak idejében nem illyen bunczfut modon voltak az dolgok”.”° A városi vezetést kezében tartó csoport a későbbiekben is megőrizhette befolyását, Gombkötő Ádámot az 1750-es években még többször bíróvá választják. Feltehetően jó kapcsolatai voltak az uradalommal is, gyerekeit az 1740-es évektől uradalmi tisztek tartják a keresztvíz alá. A Festeticsek erős kézzel fogtak hozzá az 1740-es években a mezőváros szabályozásához (zálogföldek visszaváltása), és ennek során nemcsak a bíró, hanem az esküdtek jelölési jogát is maguknak vindikältäk. 1765-ben, a tavaszi tisztüjitäs alkalmával a földesúr jelöltjei helyett az elöljáróság jelöltjeit szavazták meg, de a földesúr elérte a választás megsemmisítését és saját jelöltjeinek elfogadását. Ezt követően a keszthelyiek Kenyeres Péter vezetésével szervezkedtek a város új vezetése ellen. A városiak követeléseit megfogalmazó Kenyeres Péter lefogása 1766. április 29-én fellázítja a várost, , elfogták az esküdteket, és miután megkötözve, dobszó mellett végighurcolták a városon, kalodába zárták őket". A keszthelyiek , feltámadását" elfojtották, a vezetőket elítélték." A megye vizsgálatot folytatott az adózással kapcsolatos visszaélésekről. A Mária Terézia által kiadott Urbárium 1768. évi bevezetése után a földesúr a bíró személyére három jelöltet nevezhetett meg, az esküdtek választása szabad volt. Ezt erősítette meg az 1832-1836. évi törvényekre hivatkozva az 1838. évi örökös szerződés.?7 A 18. század végéről fennmaradt egy cédula, amelyen dátum és aláírás nélkül feljegyezték a tisztújítás jelöltjeit: , Város bírojának ezek candidaltottak az Tanács áltol: mastani bíró Pár István, Erdődi Joseff, Dan Já25 Az 1743. június 5-én lefolytatott megyei vizsgálat perirata: MOL P235 Gersei Pethő család. Comitatus Zaladiensis, Zalai úriszék. 1. csomó, No. 68. A keszthelyi , lázadást? leírja egy korabeli költemény is (Vörös Károly 1952). Az 1765-1766. évi eseményekről először Bontz József számolt be. Szerinte a konfliktus oka az volt, hogy a városi elöljáróság szerint , régi szokás szerint az öregesküdti állásra csak olyanokat választanak, kik azelőtt kisbirói, hadnagyi vagy kisesküdti (borbírák) hivatalt viseltek". Ezért utasította el a földesúri jelölteket (Bontz József 1896:121.). Vörös Károly az 1765. évi szembeszegülést a Dunántúl más részein meglevő parasztmozgalmakkal hozza kapcsolatba (a keszthelyiek lázongását is parasztmozgalomként írja le). A megsemmisített választás után szerinte az , így újonnan kialakított tanács a földesúr számára megbízható elemekből, gazdag parasztokból és a földesúr által betelepített német iparosokból állott". Az elöljáróság a földesúr és saját érdekeit szolgálta, ezért fordult vele szembe a városi szegénység. (Vörös Károly 1952:468-—469.) 7 Hencz Lajos é. n. 26
